Közös hazában – Tanulmányok a CSSZSZK magyar nemzetiségű lakosságának politikai, társadalmi, kulturális és gazdasági életéről

Mihály Géza: Dél-Szlovákia gazdasági fejlődése 237

zőjének ésszerű felhasználásához, s nem utolsósorban a regionális kiegyenlítődéshez. A termelés korszerűsítése, tökéletesítése, a modern technológia és berendezések alkalmazása, a terjedelmes új beruházások megkövetelik, hogy az újszerű termelési egységek szakemberszükségletének kielégítése érdekében gyors és hatékony változások történjenek a káderképzésben; kezdve a szakmunkástanuló képzéstől egészen a főiskolai nevelésig. Csak így állhatjuk útját a korszerű termelési alap és szakfelkészültség között már most is észlelhető aránytalanság elmélyülésének. A dél-szlovákiai járásokban a termelés további bővülésével összhangban egyre több szakmunkásra, középés főiskolai végzettségű szakemberre van szükség. 3. A termelés természeti és földrajzi környezete A természeti és földrajzi környezet alkotja a társadalmi termelés külső anyagi feltételeit. A termelési viszonyok aktívan és önállóan hatnak a termelés térbeni elhelyezkedésére, azonban a természeti feltételek és a földrajzi környezet nem rendelkeznek ezzel az előnnyel. A természeti és földrajzi adottságok mindig csak bizonyos előnyöket és kedvezményeket jelentenek — például magasabb munkatermelékenységet, alacsonyabb szállítási költségeket, jobb munkaés életfeltételt — így csak közvetve vannak befolyással a termelőerők területi megoszlására. A területi munkamegosztás fontos törvényszerűsége az egyes területek természeti és gazdasági feltételeinek a kihasználása. Ha azt akarjuk, hogy az egyes vidékek gazdasága a legcélszerűbben fejlődjön, szükséges kihasználni mindazokat a tényezőket, amelyektől a termelés társadalmi hatékonysága és a munkatermelékenység emelkedése függ. Ezek közé tartozik a termelés természeti és földrajzi környezete is. Minél 265