Közös hazában – Tanulmányok a CSSZSZK magyar nemzetiségű lakosságának politikai, társadalmi, kulturális és gazdasági életéről

Mihály Géza: Dél-Szlovákia gazdasági fejlődése 237

sokoldalúbb és teljesebb az egyes vidékek természeti és földrajzi környezete, annál gazdaságosabb a termelési folyamat, és a termelési költségek szintén alacsonyabbak. A földtani adottságok, ásványi nyersanyagok, vízkészletek, a klimatikus viszonyok, a domborzat stb. nagymértékben befolyásolják a termelés területi szakosítását és összetételét. Ezek a tényezők megsokszorozhatják az élő- ás holtmunka hatékonyságát. Például a jó termőföldön nagyobb termés érhető el ugyanolyan befektetéssel és munkamennyiséggel, mint az ugyanolyan nagyságú terméketlen földterületen. Ugyancsak olcsóbb az ipari termelés az ércbányák, szénbányák, földgáz- és kőolaj-lelőhelyek közelében, mint az ezekkel az előnyökkel nem rendelkező területeken. A dél-szlovákiai járások kitűnő természeti és földrajzi adottságokkal rendelkeznek. Itt található az SZSZK legtermékenyebb termőföldje, különösen a Duna menti síkságon, valamint a Vág, Garam, Ipoly, Rima, Sajó, Bodrog és a Tisza folyók alsó szakaszán. Dél-Szlovákiában a mezőgazdasági földterületek csakneai 90 százaléka megművelésre alkalmas szántóföld. A vizsgált területen található Szlovákia összszántóföldjének 41,4 százaléka.

2 Dél-Szlovákiában igen kedvezőek a klimatikus viszonyok. Hazánk legmelegebb részei éppen a Dunajská Streda-í (Dunaszerdahely} és komárnói (Komárom) járások területén találhatók. A Csallóközben az átlagos évi hőmérséklet 8—10 C° között mozog, az átlagos júliusi hőmérséklet 20 C°, a vegetációs időszak 250 nap és a napsütéses napok száma egy évben 180—220 között mozog. A mezőgazdasági területek igen alkalmasak ezen a vidéken olyan növények termesztésére, amelyek szeretik a vizet és a napfényt. Dél-Szlovákiában találhatók Szlovákia legnagyobb vízkészletei, és itt van a legtöbb sík terület. 2 Forrás: Ekonomický vývoj v čís ba ch, SNTL 1969 266