Közös hazában – Tanulmányok a CSSZSZK magyar nemzetiségű lakosságának politikai, társadalmi, kulturális és gazdasági életéről

Mózsi Ferenc: A csehszlovákiai magyar tanítási nyelvű iskolák néhány sajátosságáról

részt a népnyelvre kell rárétegeznie az irodalmi nyelvet, úgy, hogy a közbülső rétegnek, a köznyelvnek aktív és mindennapi használata gyakran hiányzik.

5 A kérdés fejtegetésének kiinduló pontjául a Csehszlovák Szocialista Köztársaság nemzetiségeinek helyzetét szabályozó alkotmányerejű törvénynek azt a mondatát választjuk, mely kimondja: ,,A polgár saját meggyőződése szerint szabadon dönti el nemzetiségét". Etnográfiai szempontból ez a kédés nem mindig ilyen egyszerű (ezt például a hazánkban élő ukrán nemzetiség életében láthatjuk a legjobban), hiszen a nemzetiségi hovatartozás kérdéseinek eldöntésére más tényezők is hatnak. Ennek tárgyalása azonban messze vezetne. Tekintve, hogy a csehszlovákiai magyarság viszonyaira vonatkozóan teljesen érvényesnek tekinthető a törvényjavaslat idézett mondata, ezért ezt a nemzetiségi kérdés egyik fontos alaptételének, axiómájának kell elfogadnunk. A nemzetiségi kérdés alaptételének egyenes következménye az iskolapolitika terén, hogy a tanítási nyelv kérdésében a szülőké a döntés joga, ez a legdemokratikusabb megoldás, mely minden adminisztratív beavatkozást kizár. Elméletileg ezt a tételt is sokféleképpen értékelhetnénk. Hiszen az európai kisebbségek történetében az anyanyelvi művelődés jogát már próbálták úgy is értelmezni, hogy mindenki nemzetisége szerinti tanítási nyelvű iskolába köteles járatni gyermekét. A nemzetiségi iskolák történetében és pedagógiai gyakorlatában azonban az ilyen törekvések mindenütt kudarcba fulladtak. Ugyanakkor azt is meg kell mondanunk, hogy nem érthetünk egyet a létdeterminizmus mechanikus felfogásával, a kérdés szimplifikálásával sem. Mert az, hogy a szülő milyen tanítási nyelvű iskolába íratja 5 A kérdéssel részletesebben foglalkozik Derne László, aki megállapítja pl.: „...a Magyarországon kívül élő magyar nemzetiségek nyelvi fejlődésében tapasztalhatóak olyan tendenciák, melyek egyfajta, elkülönülés, egyfajta szétfejlődés objektív veszélyeire utalnak". (Nyelvi és nyelvhasználati gondjainkról, Bratislava. Madách, 1970, 37. old.) 187