Közös hazában – Tanulmányok a CSSZSZK magyar nemzetiségű lakosságának politikai, társadalmi, kulturális és gazdasági életéről

Mózsi Ferenc: A csehszlovákiai magyar tanítási nyelvű iskolák néhány sajátosságáról

gyermekét, tüneti jelenség. A tünetet kiváltó okokat kell keresni, hogy megérthessük a szülők döntését. Az ország lakosságának túlnyomó többsége és a számbeli nemzetiségi kisebbségben elő lakosság nyelv­használati kérdését nem elégséges tisztán az iskolai gyakorlat szempontjából vizsgálni. Vizsgálni kell abból a szempontból is, hogy a két nyelv, milyen helyet fog­lal el a társadalmi környezetben, mivel ez, sok egyéb mellett, jelentősen meghatározó vagy legalábbis, a ta­nítás nyelvének választását erősen befolyásoló tényező. E kérdések behatóbb vizsgálatával még tartozik a szo­ciológia. Az anyanyelv, mint az iskola tanítási nyelve, hosszabb időre is érvényes és teljes jogot elsősorban az olyan társadalmi és politikai légkörben szerezhet és tarthat meg, amelyben az anyanyelvnek és a másik nyelvnek egyenjogú funkciója van. Vagyis olyan fel­tételek között, amelyek között mindkét nyelvnek egy­forma a használati értéke, s egyforma társadalmi el­bírálásban részesül. Tehát elvileg és általában szólva: az olyan társadalmi környezetekben, amelyekben az egyik nyelv a másik fölé kerekedhetik, s így megsérül a nyelvek egyenjogúságának elve, a „kisebb értékű" nyelven történő oktatás veszíthet valóságos értékéből. Szociológiai és társadalompszichológiai szempontból tehát az a tanítási nyelv, mely meg van fosztva széle­sebb körű társadalmi alkalmazásától, könnyen öncélúvá válhat, mert a nyelv társadalmi használati értéke egye­nesen arányos az iskola tanítási nyelvének választásá­val, — kétnyelvű községben az egyik vagy a másik tanítási nyelvű iskola vonzóerejével. A tanítási nyelv választását természetesen sok más szempont is befo­lyásolja. Ezek közül egyike a legfontosabbaknak a pe­dagógiai-pszichológiai szempont. Ezért az alábbiakban — a teljesség igénye nélkül — ezt vizsgáljuk meg. 1. 3. Az anyanyelv 6 és a gondolkodás viszonyát a fi­lozófiában és a pszichológiában, a nyelvtudományban 6 „Az anyanyelv az a nyelv, amelyet az ember legjobban és 188

Next

/
Oldalképek
Tartalom