Közös hazában – Tanulmányok a CSSZSZK magyar nemzetiségű lakosságának politikai, társadalmi, kulturális és gazdasági életéről
Mózsi Ferenc: A csehszlovákiai magyar tanítási nyelvű iskolák néhány sajátosságáról
megfelelően — mindenki a legnagyobb iskolázottságra tegyen szert. A nagyobb műveltség iránti igény annak a társadalmi értékelésnek a következménye, hogy a magasabb iskolázottság teljesebb, gazdagabb életet tegyen lehetővé mindenki számára. Mert a műveltség törekvés is, dinamikus mozgató tényező, amelyben benne rejlik önmagunk állandó (permanens] jobbá, gazdagabbá való fejlődésének igyekezete. Érzelmi diszpozíciók összessége is, melyeknek bonyolult összetétele hosszú és sokféle munka eredménye. A korszerű iskolának ezért úgy kell hatnia, hogy kifejlessze az emberben az érzékenységet valami magasabb rendű iránt. Az alapműveltség nélkülözhetetlen, állandó és legfontosabb jegye: a műveltségre való permanens törekvés. A tudományos-műszaki forradalom felgyorsította fejlődésből, a marxizmus-leninizmus nevelési elveiből a szocialista társadalomszemléletből következik az a tény, hogy az ifjúság nevelésének kérdése ma már közüggyé érlelődött. Az iskola és a család ügye társadalmivá lett, s ezzel kilépett az iskola és az otthon, a „szakma" négy fala közül. Az ifjúság nevelésének kérdései iránt a nemzetiségi csoport körében az érdeklődés azonban még ennél is fokozottabb. Hiszen a nemzetiségi élet egyik legsajátosabb területe az iskolaügy. A köztudat itt látja a legkonzekvensebben megvalósulni a „lesz-e gyümölcs a fán?" kérdését. A nemzetiség köztudata fokozottabban várja el a nemzetiségi iskolától a múltat megőrző konzerváló funkció teljesítését, tehát azt, hogy a felnövekvő nemzedék ismerje és tanulja meg értékelni az emberiség és benne nemzete minden téren létrehozott alkotásait, hogy abba az életformába nőjön bele, melyet közvetlen környezete, családja él. Ugyanakkor azonban rendkívül érzékenyen reagál az iskola felnyitó, a további fejlődést biztosító funkciójának teljesítésére is. 2 Az iskolának ez a két látszólagosan ellentétes funkció2 Az iskola konzerváló és felnyitó szerepéről lásd Kiss Árpád: 182
