Putz Éva: Kolonyi lagzi (Pozsony. Szlovákiai Magyar Közművelődési Egyesület, 1943)

Bevezető - A népi művelődés színjátéka és a magas művelődés színészete

kölcsönös hatása, alapviszonya határozza meg a csoport színjátszásának elemgazdagságát, szerkezetét és működési törvényeit. Ezért a népi színjátékszerű szokásokban, főkép a lakziban kifejezett szellemi, tárgyi és formai tartalom a falutársadalom szociális, szellemi és tárgyi összefüggésrendszerének és valójának kisebbített képe. Benne sűrűsödik össze a mult. a fejlődés és a jelen. Élet ez a színjátszásban, és színjátszás az életért. A színjátékszerű népszokások és így a lakzi is többszázados íratlan színjátékelemeket őriznek a rájuk rakódott újabb rétegek alatt. Ezek a színjátékelemek azonban megint csak kapcsolatosak voltak az elmúlt korok társadalmi szerkezetével, s így jelentőségük túlmegy a szépészet határán, s esztétikai értékükön kívül az elmúlt társadalmi összefüggéseknek és valóságnak bizonyítékai. A lakziban a mult jogszokása mint régi jelkép, a kötelező jogi és társadalmi cselekmény és folyamat mint epikus színjátékelem vagy dal, a letűnt társadalmi világ szellemisége mint lírai játékelem, az elmúlt korok formalátása mint alkalmi színjátszó magatartás jelentkezik. A népi művelődés színjátéka és a magas művelődés színészete A népi színjátékszerű jelenségek megítélésében több hibával találkozunk. Az emberek többnyire a városi színészet szemszögével és formalátásával közelednek a népi játékokhoz. Igaz, a népi színjáték a színpadi játékokkal lényegében egyezik, de szerkezetében és működési törvényeiben mégis különbözik tőle. A ferde értékelő mód egy szélesebb művelődési problémával kapcsolatos. A népi és urbánus irodalmi szemlélet elavult problematikája kisért még a magyar művelődési életben a l'art pour ľart-izmusnak, urbanizmusnak, humanizmusnak, európaiságnak, vagy a durva szolgai hatásoknak materialisztikus-pozitivisztikus mezében. Ez a szemlélet a népi művelődést és így a népi színjátékszerű megnyilvánulásokat is a magas, illetve a városi vagy európai művelődésnek az alsó, népi rétegbe lesüllyedt csökevényének tekinti. Ezzel az avult állásponttal szemben a magyar és európai tudomány legjobbjai megállapítják, hogy az egészséges fejlődésű nemzeti művelődés a S