Putz Éva: Kolonyi lagzi (Pozsony. Szlovákiai Magyar Közművelődési Egyesület, 1943)
Bevezető - A népi művelődés színjátéka és a magas művelődés színészete
népi művelődés alapállagából fakad, azt fejleszti tovább a közös európai élet ösztönzésére. A népi és nemzeti, vagyis magas művelődés között az egészséges fejlődés esetében csak funkcionális és fokozati különbség van, nem lényegi. Az egyetemlegesen egy nemzeti közösségnek, szellemnek és funkciónak kétféle megnyilvánulása a népi művelődés, a népi művészet és a, magas művelődés, illetve magas művészet. A nemzeti, keveretlen népességű, vagy még erős, egységesítő képességű országoknak alkotó szelleme az oszthatatlan, egy nemzeti szellem. A nemzet minden rétegének közös a művelődési, zenei, formai anyanyelve, s így a nemzet magas művelődése a népi művelődés anyanyelvének alapján épül fel, a magas zene a népi zenén, a színészet a népi színjátszáson. A magas művelődés a népi művelődésnek szerves folytatása, beteljesedése, kifinomodása. Csak az ilyen közös alapú, zárt művelődés biztosíthatja az egészséges nemzeti művelődést. Ez az egészséges fejlődési folyamat jellemzi pl. az olasz és német művelődést. Kifinomultabban, de az olasz parasztnak zenei és színi anyanyelvén szól a Verdi opera is. Népi-nemzeti eredetű Tolsztoj, Gogoly. Hugo, Petőfi, Arany, Ady, Szabó s általában a nagyok művészi eredménye. A magas művelődés igazi értékei a népi művelődésen épülnek fel. A kifejlődés folyamatában a népi művelődés sokat nyert, sokat vett át a magas művelődésből, viszont a magas művelődés is a népitől. A legrégibb időtől máig állandó kölcsönző körforgás van a kettő között. Népi művelődésünk, költészetünk és színjátszásunk nem az ősi magyar művelődésnek és színjátszásnak megkövesedett folytatása, nem elzárkózott, kizárólag önmagából teremtő misztikum, de nem is az európai magas művelődésnek egyszerű, durva üledéke. Népi színjátékunk, népdalaink, balladáink nemcsak a reneszánsz dalainak, a barokkor katolikus epikájának, a középkor színjátszásának durva utánzásai. Ezer esztendő távlatát megjelenítő és sejtető forma-keretek, dallamok, színjátszó motívumok szerkezetébe, az ősi éneklési és színjátszó gyakorlatba beépültek a históriás és egyházi barokk énekek és játékok elemei, s a közelmúlt félmagas vagy magas zenei és színészeti műveltségének elemei is, de a népköltészetnek és a népi színjátszásnak, a műköltészetnek és színpadi játéknak ebben a vonatkozásában is a mellérendelésnek és a kölcsönösségnek elve érvényesült. A népi művelődés hatalmasan meggazdagodott a magas műveltség szállományos elemeivel, viszont a magyar nemzeti művelődés csak abban a fejlődési korszakában emelkedett, amelyben a népi művelődési és művészeti alapra 9