Putz Éva: Kolonyi lagzi (Pozsony. Szlovákiai Magyar Közművelődési Egyesület, 1943)

Bevezető - A lakzi zenéje

detű dalban. A ,,Zörög a kocsi, csattog az ustar .. .*' kezdetű ismert kvintszerkezetű dalnak a szövegváltozata ez. E kvintszerkezetű ctalok mellett ott él nagyobb tömegben az új magyar daltípus, a népies műdal, az egyházi zene hatására kialakult dalok sokasága. Különösen elterjedtek a népszínművek dalbetétei. Zsérén az idé­zett kvintszerkezetű dallam a lakzi legdrámaibb mozzanatának, a búcsúzásnak középpontjában áll. Kolont ez a dallam már kihullt a lakzis dalok alkalmilag aktualizálható változatainak csoportjá­ba. A „lágziss" daloknak „lágziss" dallamuk van. Többek között ez a „lágziss" dallarnegység fűzi egybe a lakzis dalokat. Dallam­gazdagsága elég kicsiny, mert a dalok zömét tíz dallamra éneklik. Ezt a jellegzetes tíz dallamot közlöm munkámban. A lakzis daloknak két sajátos jellegű csoportját különböztet­tük meg. Az első csoportba többnyire a helyhez, időhöz és cselek­ményhez kötött funkciójú dalok tartoznak. Ezekben a dalokban a tartalom az elhatározó elem, ezek tehát tartalmi dominanciájú dalok. A melódia is a tartalomhoz igazodik. Ilyen például a búcsú­zás dala: Idesányám, fölvirratt râm âz a nap ... E dalok melódiája gyakran egyházi jelleget mutat. A dalok másik csoportjában az elhatározó elem a dallam, a ze­nei elem. Szabványszerű dallamalkatok egysége uralkodik e cso­portban. E szabványszerű dallamokra sok régi és új szöveget éne­kelnek. A dallamállomány többnyire újabb jellegű. A daloknak e csoportjában a régiességet, az ősit gyakran inkább a szöveg kép­viseli. Zeneileg a dalok háromfélék: 1. teljesen vagy részben egyházi jellegűek, 2. parlando, és 3. újabb keletű, de régi jellegzetessége­ket mutató dalok. Többnyire az első csoporthoz tartoznak a szö­veg-, a tartalmi dominanciájú dalok. Példája lehet a B vagy I me­lódiájú dal. A másik két csoportban már jobban érvényesül a jel­legzetes magyar ritmus %—%—% s a parlando részekben a ma­gyar nyelvnek sajátos nyelvi ritmusa, magassági hangsúlya, a ma­gyar hangközök törvényessége, és az érzelmi mozzanatoknak kö­tött hangközökkel történő kifejezése. A cigányzene, a szállományos városi zene és a népies műdal a ritmus és melódia struktúráját kezdte ki a legjobban. A lakzis dalokban ezért gyakran inkább a szövegrész képviseli a régiessé­get. Ezért kevés e dallamokban a pentatón jelleg s annak sajáto­san pontozott ritmusa. E valóság zenei szempontból ugyan sajná­latos, de szociológiai szempontból szükségszerű következménye a 50

Next

/
Oldalképek
Tartalom