Putz Éva: Kolonyi lagzi (Pozsony. Szlovákiai Magyar Közművelődési Egyesület, 1943)
Bevezető - A lakzi zenéje
detű dalban. A ,,Zörög a kocsi, csattog az ustar .. .*' kezdetű ismert kvintszerkezetű dalnak a szövegváltozata ez. E kvintszerkezetű ctalok mellett ott él nagyobb tömegben az új magyar daltípus, a népies műdal, az egyházi zene hatására kialakult dalok sokasága. Különösen elterjedtek a népszínművek dalbetétei. Zsérén az idézett kvintszerkezetű dallam a lakzi legdrámaibb mozzanatának, a búcsúzásnak középpontjában áll. Kolont ez a dallam már kihullt a lakzis dalok alkalmilag aktualizálható változatainak csoportjába. A „lágziss" daloknak „lágziss" dallamuk van. Többek között ez a „lágziss" dallarnegység fűzi egybe a lakzis dalokat. Dallamgazdagsága elég kicsiny, mert a dalok zömét tíz dallamra éneklik. Ezt a jellegzetes tíz dallamot közlöm munkámban. A lakzis daloknak két sajátos jellegű csoportját különböztettük meg. Az első csoportba többnyire a helyhez, időhöz és cselekményhez kötött funkciójú dalok tartoznak. Ezekben a dalokban a tartalom az elhatározó elem, ezek tehát tartalmi dominanciájú dalok. A melódia is a tartalomhoz igazodik. Ilyen például a búcsúzás dala: Idesányám, fölvirratt râm âz a nap ... E dalok melódiája gyakran egyházi jelleget mutat. A dalok másik csoportjában az elhatározó elem a dallam, a zenei elem. Szabványszerű dallamalkatok egysége uralkodik e csoportban. E szabványszerű dallamokra sok régi és új szöveget énekelnek. A dallamállomány többnyire újabb jellegű. A daloknak e csoportjában a régiességet, az ősit gyakran inkább a szöveg képviseli. Zeneileg a dalok háromfélék: 1. teljesen vagy részben egyházi jellegűek, 2. parlando, és 3. újabb keletű, de régi jellegzetességeket mutató dalok. Többnyire az első csoporthoz tartoznak a szöveg-, a tartalmi dominanciájú dalok. Példája lehet a B vagy I melódiájú dal. A másik két csoportban már jobban érvényesül a jellegzetes magyar ritmus %—%—% s a parlando részekben a magyar nyelvnek sajátos nyelvi ritmusa, magassági hangsúlya, a magyar hangközök törvényessége, és az érzelmi mozzanatoknak kötött hangközökkel történő kifejezése. A cigányzene, a szállományos városi zene és a népies műdal a ritmus és melódia struktúráját kezdte ki a legjobban. A lakzis dalokban ezért gyakran inkább a szövegrész képviseli a régiességet. Ezért kevés e dallamokban a pentatón jelleg s annak sajátosan pontozott ritmusa. E valóság zenei szempontból ugyan sajnálatos, de szociológiai szempontból szükségszerű következménye a 50
