Putz Éva: Kolonyi lagzi (Pozsony. Szlovákiai Magyar Közművelődési Egyesület, 1943)

Bevezető - A lakzi zenéje

forrongó fejlődésbe lendült falu útkeresésének és emelkedésének. Az ének hangképző helyzete sokkal magasabb, mint a köznapi beszédé, s általában magasabb, mint a városi magyarságé. Az öreg­asszonyok és menyecskék énekében hallhatunk még néha kéthang­nyi melizmát. A lakodalmas menetben és a kikérések dalai végén gyakran felharsan a réja. A céltudatosan lekötött elemi erők sejtetése ez a hirtelen felhasadt kiáltás. Funkciója is ez. Erő és képességmegmu­tatás, kihívás és fölhívás. A lakzis dal lényegében a nők ügye. Ez a dalállomány a nők dalállománya. A. férfiaknak alig van hozzá közük. Ezt az elkülö­nülést leginkább ott észlelhetjük, ahol a férfiak is dallal vesznek részt a lakodalmas játék menetében, így pl. az ebédnek hagyomá­nyos dalos étekhordásában. A férfiak dalai újabb jellegűek, váro­siasak. A dalnál a férfiaknak inkább a középkorú csoportja érvé­nyesül, a világot látott, művelődött rész. Az öregek nem tartják nagyon illőnek az éneket. Kivétel a világot járt öreg ember. A fér­fiak népies műdalállományának előadásmódja azonban sajátos jel­legű. A műdalok lágy moll-melódiái és aprózó dur-melódiái sajáto­san megkeményednek, nehéz, komoly gördülésűvé válnak előadá­sukban. A műdalokat áthasonítják régi formanyelvük jellegére. A lakzi cselekményét dalban a menyecskék és a leányok veze­tik a kifejlődés felé. Dalaikat többnyire nem apjuktól vagy any­juktól tanulták, hanem nagysziileiktől s dajkáló öreg rokonaiktól. Ezért énekük, daluk régiesebb, mint apáik dalai, vagy részben anyáik dala és éneke. A nagyszülők áthagyományozó módjához járul még a szereposztásnál tárgyalt gyermekasztal nagyjelentő­ségű szerepe. A közösségi érvényű és jellegű hagyományozás for­mája ez, amely biztosítja az egyéni különbözőségnek közösségi ki­egyensúlyozását. A hagyományozást tehát nemcsak a legidősebb nemzedék végzi, hanem a nőknek a fiatalja is. így egyenlítődik ki az egyedi és a közösségi. Az új szállományos dalt azonban a me­nyecskék és leányok zöme is megtanulta az iskolában, a városban, a rádióból és a népszínműből. A lakziban többnyire cigánybanda játszik. A bandák a kör­nyező szlovák községekből szerződnek, s nem ismerik a falu ha­gyományos dallamkincsét. Mindössze egy-két lakzis dallamtípus zenéjét sajátítják el, vagy egyszerűen utólagosan festik alá a dalt bizonytalan cigányos utána-játszással. A lakodalmas menetben a cigány induló-félét játszik. Közben a menet vidáman énekli lak­51

Next

/
Oldalképek
Tartalom