Győry Dezső: Kiáltó szó – válogatott versek

II. Kiáltó szó

ÖLELÉS UTÁN És ketté válunk csak megint mire a szemünket kinyitjuk s meggyötört szánkat eleresztjük, megint csak két ember leszünk: különbségünk tépő magányát csak addig nem veri szívünk, míg boldog állatok vagyunk. De te, de te ? angyal vagy-e vagy állat, édes ? imádott nagy kétféleséged úgy csap le ébredő agyamra, mint tigristalp az embermellbe be: angyal vagy-e vagy állat — mit szeret benned más férfi, s mit szeretek én ? így kérdezem, hideg ráz s száz idegszál zsong a kéjtől és kétségtől bomolva, s te nem figyelsz, nem érzed, nem felelsz, — ha csak nem felelet, hogy a lábam átkarolva csókolod csontos térdemet hízelgőn, buján, mint hálás macska... a kéjt köszönöd ? 1927 74