Győry Dezső: Kiáltó szó – válogatott versek

III. Hegyek árnyékában

ÚGY LESSÜK EL Béklyórepesztő szép tavaszi lényeg, amin az idő csontfoga se vás, harsantsd az ember elpuhult fülébe, hogy ahogy él, öngyilkos korhadás. 9 Fölszínünk csal. Az ember lázong. Baj van. A mélyben nedvek s szenvek árja forr. S gálád hazugság finnyás emberségünk, míg testet sorvaszt a tömegnyomor. Szálljunk magunkba és szálljunk a mélybe. S meglázadván a magunk tavaszát, úgy lessük el, tanulva, mint a gyermek, a természet s az éhezők szavát. 1936 155