Tuczel Lajos: Két kor mezsgyéjén – A magyar irodalom fejlődési feltételei és problémái Csehszlovákiában 1918 és 1938 között
VI.fejezet A tudományos élet, a műveszetek és a sajtó
rányi László, elsőrendű munkatársi gárdát toborzott össze. A felelős szerkesztőként működő Győry Dezsőn kívül többek közt Antal Sándor, Barta Lajos, Egri Viktor, Földes Sándor, Jarnó József, Kaczér Illés, Palotai Boris, Sas Andor, Szabó Bála, Szalatnai Rezső, Tamás Mihály, Vozári Dezső dolgoztak a lapban, a magyarországi írók közül pedig Heltai Jenő, Hunyady Sándor, Karinthy, Kosztolányi, Nagy Lajos, Zsolt Béla. A kisebbségi problematika terén a Magyar Újság sem lehetett bátor és következetes, de néhány fontos kérdésben, például a pozsonyi és prágai magyar tanszék rendezésének ügyében közvéleményt mozgósító módon lépett fel. 50 3 A nyíltan aktivista, illetve hivatalosan kormánypárti újságok (hetilapok) közül egyik sem közelítette meg azt a nívót, amelyet A Reggel és főleg a Magyar Újság képviseltek. A Csehszlovák Szociáldemokrata Párt magyar nyelvű sajtójából (Csehszlovákiai Népszava, Munkásújság, Ruszinszkói Népszava stb.) 50 4 a központi orgánumnak számító Csehszlovákiai Népszavát (19261938) még ki lehet emelni, de az agrárpárti hetilapok (Földműves, Köztársasági Magyar Földműves, Magyarság stb.) egytől egyig színvonaltalanok voltak. A jobboldali ellenzéki pártok központi orgánumának, a Prágai Magyar Hírlapnak első száma 1922. június 1-én jelent meg. Az 1938 őszéig fennálló napilap 50 5 szerkesztősége Prágában volt, s szerkesztői közül Dzurányi László, belső munkatársai közül pedig Győry Dezső, Neubauer Pál, Szvatkó Pál és Vozári Dezső emelkedtek ki. A Prágai Magyar Hírlap nívóját a Kassai Naplótól átszerződött Dzurányi László alapozta meg. Az ő szerkesztése idején - amely egybeesett Szent-Ivány József aktivista kísérleteivel - a lap szelleme és hangja liberálisabb volt, mert irányításában a keresztényszocialista klerikalizmus háttérbe szorult. Ebben az időszakban a lap munkatársi gárdája - a kommunista íróknak és néhány következetesen baloldali irodalmárnak kivételével - a csehszlovákiai magyar írók többségét felölelte. Szent-Ivány aktivista törekvéseinek csődbe jutása után a PMH a keresztényszocialistáknak és a Magyar Nemzeti Párt szélsőségesen nacionalista szárnyának kezébe került. Ezek első „kötelességüknek" a liberális szellem likvidálását, illetve az azt 157
