Tuczel Lajos: Két kor mezsgyéjén – A magyar irodalom fejlődési feltételei és problémái Csehszlovákiában 1918 és 1938 között
VI.fejezet A tudományos élet, a műveszetek és a sajtó
képviselő alkalmazottaknak: Dzurányinak, Győrynek és a kéthárom emigráns belső munkatársnak kiebrudalását tartották. A szerkesztőségben végrehajtott „tisztogatás" és még inkább az 1936-os pártegyesülés után a lap az egyre jobbratolódó negatív ellenzékiség fenntartás nélküli kiszolgálójává vált. Azok közül a „néplapok" közül, amelyeket a szövetkezett ellenzéki pártok jelentettek meg, az Új Híreket említjük. Ezt az olcsó napilapot - melynek példánya a PMH árának (1,20 Kisnek) harmadába (40 fillérbe) került - a nagy tömegsikert elért Magyar Nap ellensúlyozására adták ki. 50 6 Az ellenzéki pártok további ismertebb lapjai voltak az Esti Újság című kassai napilap (1919-1921) és a Barázda, Magyar Néplap, Nép és Népakarat című hetilapok. A nagy múltú, 1919 előtt is létező pozsonyi Híradó magánszemélynek, Arkauer Istvánnak volt a tulajdona, de szintén az ellenzéki pártok politikáját támogatta; ez a napilap azért jelentős, mert gondos krónikása volt a két háború közti pozsonyi zenei és képzőművészeti életnek. A független napilapok közül a Kassai Napló, a pozsonyi A Nap és az első Magyar Újság emelkedtek ki. Az 1884 óta létező és az államfordulat előtt Felsőmagyarország-Kassai Napló címen megjelenő Kassai Naplóból a magyarországi emigránsok (Ignotus, Barta Lajos, Szende Pál) formáltak korszerű, színvonalas újságot. Szerepe különösen irodalmi vonatkozásban volt jelentős. Nívós folyóiratok hiányában a kibontakozó csehszlovákiai magyar irodalom egyik fontos gócának számított. „Az induló magyar írás lényegében itt és innen startolt - írja Fábry Zoltán. - Darkó István, Földes Sándor, Győry Dezső, Jarnó József, Komlós Aladár, Márai Sándor, Merényi Gyula, Mihályi Ödön, Sebesi Ernő, Simándy Pál, Tamás Mihály, Vozári Dezső és jómagam a Kassai Napló Vasárnapjában leltünk megértő otthonra." 50 7 Az 1927-1932 között egzisztáló pozsonyi napilapot: A Napot a Sarlóval való kapcsolata teszi jelentőssé. A sarlósok akkori fő sajtófórumának, az Új Szónak két és fél éves szünetelése idején A Napban jelentek meg a fejlődésük szempontjából fontos sarlós megnyilatkozások, így például Balogh Edgár híres szakító cikke az emigránsokkal és Boross Zoltánnak a dunai konföderációt eszményítő írása. 50 8 A Nap egyébként nem volt 158
