Tuczel Lajos: Két kor mezsgyéjén – A magyar irodalom fejlődési feltételei és problémái Csehszlovákiában 1918 és 1938 között

Jegyzetek

hiábavaló kérdések, mert fogantatásunk percétől azt híresztelik, hogy tehetetlenek vagyunk, és ami munkát mégis végezni fogunk, az nem a magyar kultúra munkálása, hanem a csehszlovakizmusnak mint politikai irányzatnak szolgálata lesz." (Szerényi Ferdinánd: i. m.) 38

5 Szerényi Ferdinánd a Masaryk Akadémiának főtitkára, a Magyar Figyelőnek pedig e tisztjéből adódóan főszerkesztője volt. 38

6 Többek között Darkó írja egy 1937-ben megjelentetett cikkében, hogy a Csehszlovákiai Magyar Irodalmi Szövetség „az irodalom nagy szövetségének, a közönség és írók összefogásának terve alapján már két éve megalakult, de működésbe még mindig nem fogott". (Darkó István: Szlovenszkói irodalmi figyelő. Tátra, I. évf., 6. sz., 197. 1.) 38

7 „Erősen meg vagyok győződve róla, hogy ha a pozsonyi Toldy Kör, a kassai Kazinczy Társaság, az ungvári Dugonits Egyesület, a lévai Reviczky Társaság és az eperjesi Széchenyi Kör körül csoportosuló elemek egyszer azzal a szilárd elhatározással ülnek össze, hogy a csehszlovákiai magyarság legfelsőbb irodalmi fórumát megteremtsék, úgy ennek feltétlenül létre is kell jönnie." (Flachbarth Ernő: Kulturális problémáink. Új Auróra, 1927. évi sz., 73. 1.) 38

8 „A magyar burzsoázia a cseh állammal szemben való gazdasági ellentéteinek következtében tartózkodó ezzel az akcióval szemben, s arra ügyel, hogy azt a cseh államimperializmus ellene ki ne használja. Képviselőinek részvételét az új társaságban mégis jóváhagyta!" (Jócsik Lajos: Akik egymillióért államhű kisebbséget szállítanának. Az Út, I. évf., 10. sz.) 38

9 Nemzeti Kultúra címmel Alapy Gyula szerkesztésében 1933—35ben Komáromban jelent meg egy tudományos jellegű folyóirat. Ennek a címét vette át az a tudományos és irodalmi szemle, amelyet — Duka Zólyomi Norbert szerkesztésében — a Csehszlovákiai Magyar Irodalmi Szövetség 1938-ban indított el. A Nemzeti Kultúra kéthavonként jelent volna meg, de az első számon nem jutott túl. 39

0 Bedřich Václavek kiváló cseh kritikus és irodalomtörténész, a XX. század cseh irodalmának első marxista elemzője. Koncentrációs táborban pusztult el 1943-ban. 39

1 Az ankétot a folyóirat szerkesztősége az 1937. évi 1. és 2. számban rendezte meg, A következő kérdések szerepeltek: 1. Mikor ír Ön? 2. Megnehezíti-e irodalmi tevékenységét esetleges polgári foglalkozása, vagy sem? 3. Hogyan képzeli el az író eszményi munkalehetőségét nálunk, s mit tehetnénk már ma ezen eszmény megvalósításáért? E kérdésekre a kilencven megkérdezett író közül negyvennégy válaszolt, köztük Karel Čapek, Peter Jilemnický, Hana Gregorová, St. K. Neumann és Josef Hora. 243