Tuczel Lajos: Két kor mezsgyéjén – A magyar irodalom fejlődési feltételei és problémái Csehszlovákiában 1918 és 1938 között

Jegyzetek

'S

0

2 Szalatnai Rezső: Hogyan él és hogyan dolgozik a csehszlovák író? Tátra, I. évf., 10. sz., 354. 1. 39

3 Az IGE 1938 júliusában tartotta alakuló közgyűlését Kassán. Célkitűzései a következők voltak: a csehszlovákiai magyar írók létfenntartásának megkönnyítése, szociális helyzetük javítása, ' irodalmi működésük anyagi és szellemi feltételeinek megteremtése és növelése, kari érdekeik védelme, az állástalan írók szociális és nyugdíjbiztosításáról való gondoskodás. Az IGE elnökévé Gömöry Jánost, ügyvezető főtitkárává pedig Darkó Istvánt választották. 39

4 A magyarországi IGÉ-t (írók Gazdasági Egyesületét) 1932-ben alapították. Első elnöke Pakots József volt. 1933—34-ben az elnöki tisztséget Móricz Zsigmond töltötte be. 39

5 Kovács Endre: A szlovenszkói magyar irodalom sorsa. Magyar Írás, 1936, 7. sz. 39

6 Ezt a kifejezést szintén Kovács Endre használja: „A mi húsz évünk különös magyar pubertás volt, a zűrös, zsibongó, zavaros belső átalakulás ideje tökéletlen kamaszos nekilendülésekkel és szomorú letörésekkel... Az ilyen pubertásos kor, amit nagy változások szoktak meghatározni, nem alkalmas tiszta és kifejezett termelésre... A felvidéki irodalom eddig inkább a kaotikus keresés és vajúdó szellem képe volt, mint eredmények sorozata ... A hitvitázó kor irodalmára emlékeztetett manifesztumaival, traktátumaival, vitairataival, hangjának merész, de tökéletlen csengésével, az óriási célokkal és parányi kivitelekkel. Lehetetlen bemutatni az állandó háborgást, ami nálunk az irodalmat jelentette éveken át." (Kovács Endre: i. m.) 39

7 Fábry Zoltán: Ideje már bizony. Irodalmi Szemle, 1958, 1. sz. (Illetve: Harmadvirágzás, Bratislava 1963, 149—154. 1.) 39

8 A pozsonyi egyetemet és jogakadémiát, a kassai és eperjesi jogakadémiát, a Selmecbányái erdészeti és bányászati főiskolát. 39

9 A Szepesmegyei Történelmi Társulatot 1884-ben alapították. Fő célkitűzése az volt, hogy elősegítse a Szepesség történelmi múltjának feltárását. 1909-től Közlemények Szepes Vármegye Múltjából címen folyóiratot adott ki, mely aztán 1914-től évkönyvvé alakult át. 1919 és 1938 között az évkönyv csak hat alkalommal jelent meg (1919, 1921, 1923, 1926, 1932, 1934). 400 parkas Gyula: Az elszakított Felvidék magyarságának szellemi élete, Budapest 1927, 45. 1. (Irodalomtörténeti Füzetek, 23. sz.) 40

1 Amint arra már előzően (az iskolai helyzetről szóló fejezetben) utaltunk: a sérelmi politika taktikájával élő, szövetkezett ellenzéki pártok fellépésüktől kezdve „következetesen" követelték a magyar nyelvű egyetemet. Azokban a javaslatokban, amelyeket a kommunista párt képviselői és szenátorai a magyar kisebbség helyzetének javítása térdekében a parlament elé terjesztettek, az önálló magyar egyetem 244