Tuczel Lajos: Két kor mezsgyéjén – A magyar irodalom fejlődési feltételei és problémái Csehszlovákiában 1918 és 1938 között
IV.fejezet fjúsági mozgalmak
is a társadalomrajzról a magyar szellemi életben, egy egész generáció startolt a Sarló után Magyarország viszonyainak felmérésére, de a szociográfia korszerű dialektikus materialista módszeréhez a legelőbb a csehszlovákiai mozgalom jutott." 190 A nemzetiségi kérdés elemzésében a sarlósok nemcsak az itteni magyarság adott helyzetéből és a csehszlovákiai nemzetek és nemzetiségek békés együttélésének, termékeny szellemi kapcsolatának 19 1 követelményéből indultak ki, de az úgynevezett utódállamok nemzeteinek hasonló történelmi fejlődését és a magyarsággal közös gazdasági érdekeit is figyelembe vették. Az a konklúzió - a kelet-európai konföderáció koncepciója amelyhez a nemzetiségi kérdésben tartós megoldást kereső Sarló eljutott, történelmi szempontból utópiának számított, de a sarlósok elképzeléseiben a becsületes és tiszta internacionalizmus szellemében alakult ki. „Kelet-Európa kis nemzetei nem fejlődhetnek egymás ellen. A dolgozó tömegek gazdasági érdeke mindenütt ugyanaz - fejtegeti a konföderációs eszményt 1929ben Balogh Edgár. - A magyarság tényleges hivatása: a régi államkeret anakronizmusa helyett szintézisbe vonni a háború után szükségszerűen egymástól eldifferenciálódott kis nemzeteket. A hivatás nem valami fajbiológiai rejtélyben, nem valami különös uralkodásra termettségben rejlik, hanem a magyarság földrajzi és történelmi helyzetében... A magyarság a Duna medencéjének közepét foglalja el, és az elszakított darabjain mint más államok kisebbségein keresztül belenyúl a környező utódállamok történelmébe is ... Más nép a keleteurópai konföderációtól csupán a szociális és gazdasági haladását várja, mi, magyarok más államokba kényszerült kisebbségeink teljes jogi kibontakozását is nyerhetjük a csehek, a szlovákok, ruszinok, románok, szerbek, bolgárok, horvátok és magyarok találkozásától." 19 2 Amint ebből az okfejtésből látjuk, a sarlós nemzedék a nemzetiségi kérdésben kialakított, sokat vitatott és történelmileg kétségtelenül irreális koncepciójában: a dunai konföderáció eszményében nemcsak a revizionizmussal, irredentizmussal és az úgynevezett magyar szupremáciával 19 3 számolt le, de kereste a kivezető utat abból a természetes vonzódásból, „etnográfiai 78
