Tuczel Lajos: Két kor mezsgyéjén – A magyar irodalom fejlődési feltételei és problémái Csehszlovákiában 1918 és 1938 között
IV.fejezet fjúsági mozgalmak
irredentizmusból" 19 4 is, amely a kisebbségeket az anyanemzetükhöz fűzi. A Sarló független mozgalmi kereteinek feladása és a munkásmozgalomba (kommunista pártba) való beolvadása az ifjúsági mozgalom fejlődése szempontjából nem tekinthető teljesen kedvező lépésnek. Az értelmiségi ifjúság szélesebb köreiben a Sarló hatása a „lecsatlakozás" 19 5 után nagymértékben megapadt, és azt az űrt, amelyet a nem sokkal később feloszló Sarló az ifjúsági mozgalomban maga után hagyott, a vele szemben fellépő és nagyrészt az ő eszmevilágából és dinamizmusából élősködő polgári szellemiségű mozgalmi csoportok foglalták el. A Sarlóra főképp a haladó erőket szélesebb világnézeti alapon összefogó népfrontpolitika idejében, a Magyar Fiatalok Szövetsége szervezésekor lett volna szükség; ekkor a Sarlóhoz hasonló országos hatású ifjúsági szabadcsapat a mágnes szerepét tölthette volna be. A Sarlóval ellenlábas mozgalmi csoportok közül a katolikus klérus által alaposan megszervezett Prohászka Kör érte el a legnagyobb tömeghatást. A Prohászka Kör az Európa-szerte szervezkedő neokatolikus mozgalom szlovákiai ifjúsági „vetületének" tekintette magát, és az Aquinói Szent Tamás által kiépített katolikus filozófia alapján állva „ideológiai harcot hirdetett minden olyan társadalmi irányzattal szemben, mely ezen bölcseleti iránnyal ellentétes ideológiai alapon hirdeti a társadalmi kérdések megoldását". 19 6 „Az ifjú katolicizmus a társadalmi reformmunkát közvetett, de lényeges feladatának tekinti. Közvetlen feladata a világnézet megalapozása, és a katolicizmus transzcendentális céljaira való utalás" - jelenti ki a Kör sajtóosztálya abban az ankétban, amelyet a főiskolai hallgatók mozgalmairól a Jövő folyóirat indított meg. 19 7 A Prohászka Kör céljainak elérésében a szociális demagógiát is sikeresen felhasználta, és programcélkitűzéseiben s társadalmi eszményének kifejezésében a kapitalizmusellenesség hatásos pózában lépett fel. „A pápai enciklikákkal összhangban nem a korlátlan és szociális terhektől mentes magántulajdont fogadjuk el, hanem a közjó érdekében korlátozott és annak alárendelt magántulajdont - hangoztatta a fentebb idézett nyilatkozat. 79
