Tuczel Lajos: Két kor mezsgyéjén – A magyar irodalom fejlődési feltételei és problémái Csehszlovákiában 1918 és 1938 között

III.fejezet Az iskola és az iskolán kívüli népművelés

elő: „A magyar diákszövetség (CSMAS2) tagjai csak azok lehetnek, s a kongresszuson csak azok vehetnek részt, akik nemzeti alapon állnak. Nincs helye itt azoknak, akik nemzetközieknek vallják magukat." A Sarló delegátusainak nagyszerű fellépése után

10

0 a diákság többsége nem járult hozzá ahhoz, hogy a Sarlót kizárják a diákszövetségből. Az ellenzéki pártok által óhajtott „egységes" szellem a CSMASZ-ban csak akkor lett úrrá, mikor a legnagyobb hatású mozgalmi csoport, a Sarló feloszlott, és az ifjúsági ideológiai mozgalmak hatalmas hullámverése elcsitult. Ekkor a CSMASZ tevékenysége viszont annyira aláhanyatlott, hogy néhány évig a szokásos kongresszusokat sem rendezték meg. Az 1937-ben megtartott szürke és jellegtelen kassai kongresszust az egyesült ellenzéki pártok sajtója úgy ünnepelte, mint a kalandok után az egyéni és nemzeti kötelességekhez való visszatérést és a felnőttek munkájába való pozitív bekapcsolódást.

10

1 A harmincas évek második felében a baloldali fiatalság részéről több kezdeményezés indult el, de a Sarlóhoz hasonló országos hatású főiskolás mozgalom nem bontakozott ki. II Az iskolán kívüli kulturális élet az államfordulatot követő időszakban egy időre megbénult. Ennek fő oka az volt, hogy az új állam hatóságai a régi magyar kulturális s közművelődési szervezetek és egyesületek nagy részét feloszlatták, vagy működésüket felfüggesztették. A feloszlatás sorsára elsősorban a Felvidéki Magyar Közművelődési Egyesület - rövidített nevén: FMKE — jutott. Ezt az 1883-ban alapított és az egykori Felvidéket áthálózó nagy taglétszámú és komoly anyagi erőkkel rendelkező szervezetet a régi rendszer kormánykörei a magyarosítás céljaira használták fel. Érthető, hogy az ilyen exponált egyesületnek a nemzeti forradalmukat élő és állami önállóságukat megvalósító volt kisebbségek nem kegyelmeztek meg. Mivel a régi rendszer által sugalmazott és szorgalmazott magyarosítás tendenciája többé-kevésbé áthatotta a nagyrészt középosztályi összetételű és vezetésű helyi kulturális és irodalmi 53