Tuczel Lajos: Két kor mezsgyéjén – A magyar irodalom fejlődési feltételei és problémái Csehszlovákiában 1918 és 1938 között
III.fejezet Az iskola és az iskolán kívüli népművelés
giailag differenciált diákcsoportosulásokkal szemben a pártatlanság alapjára helyezkedett. A jobboldali beállítottságú s főleg keresztényszocialista orientációjú diákokkal és politikus mentoraikkal ellentétben - akik a menzához hasonlóan a CSMASZban is az ellenzéki politika korlátlan befolyását akarták biztosítani - a sarlósok és szimpatizánsaik a CSMASZ pártatlansága mellett szálltak síkra. Az 1929. évi érsekújvári kongresszus heves vita után határozatban mondta ki, hogy: 1. A CSMASZ és annak minden szerve diákérdekvédelmi alakulat, tehát semmilyen ideológiai állásfoglalásra nem bírható. Az ideológiai egyesületek, mint a brünni és pozsonyi Sarló vagy a prágai, brünni és pozsonyi Magyar Főiskolai Cserkészek Köre 9 7 nem lehetnek tagjai a CSMASZ-nak, de minden egyes tagjuk az illető egyetemi város érdekvédelmi diákegyesületének (a MAKK-nak) tagja kell, hogy legyen. 2. A CSMASZ minden egyes tagjának szabad szellemi munkáját, állásfoglalását tiszteletben tartja, lehetővé teszi, amíg az a tudomány síkjáról le nem siklik. 9 8 Ez az úgynevezett érsekújvári egyezmény a sarlósok diadala volt az őket már egységbontóknak s nemzettagadóknak nyilvánító és a CSMASZ-ból való kizárásukat sugalló ellenzéki párti diákgyámokkal szemben. A kongresszus előtt a reakciós Corvinia és az általa befolyásolt brünni MAKK már megtették a kívánt kezdeményező lépést, amikor a Sarlóhoz tartozó tagjaikat kebelükből kizárták. 9 9 A kompromisszumként létrejött kongresszusi határozat a CSMASZ számára is meghagyta a Sarlóval való sommás elbánás lehetőségét; erre a határozat 2. pontja nyújtott módot, mely a „tudomány síkjáról lesiklott", azaz politikai térre átcsapott „szellemi munkával" szemben a kizárás retorzióját helyezte kilátásba. Érdekes, hogy ennek a retorziónak alkamazását - a Társadalmi Nagybizottságban ülő és a Sarlóra régtől fogva tüzet fújó ellenzéki honatyának, Grosschmid Gézának és a Corviniának mesterkedései ellenére - akkor sem sikerült keresztülvinni, mikor a Sarló már - demonstratív módon - csatlakozott a munkásmozgalomhoz, és vezetői bekapcsolódtak a kommunista sajtó munkájába. Az 1932 szeptemberében ismét Érsekújvárott tartott kongresszuson a Corvinia a Sarló kizárását sürgetve a következő határozati javaslatot terjesztette 52
