Tuczel Lajos: Két kor mezsgyéjén – A magyar irodalom fejlődési feltételei és problémái Csehszlovákiában 1918 és 1938 között
II. fejezet A kisebbségi önvédelem politikai-világnézeti formái
magyarságot" akarta konzerválni és tovább éltetni, amely a neves erdélyi konzervatív publicistának és írónak, Makkai Sándornak szavai szerint is „kihullott már az idő rostájából"/ 10 A másik ellenzéki pártcsoportosulás - a Magyar Nemzeti Párt 41 - frissebb és korszerűbb nyomokon haladt: a Nagyatádi-féle kisgazdapártnak volt itteni folytatása; a szélesebb és konkrétabb osztálymegalapozottság -, ez a párt a keresztény „osztályfelettiséget" hirdető Országos Keresztényszocialista Párttal szemben a gazdatársadalom és kisiparosság érdekképviselőjének tekintette magát - nemegyszer rugalmasabb és reálisabb párttaktikát és pártpolitikát igényelt, de a párt vezérének, Szent-Ivány Józsefnek ilyen próbálkozásai és elszakadó kísérletei - egyrészt a csehszlovák kormánypártok politikai rövidlátása és nacionalista önzése, másrészt a Szüllő Géza által irányított ellenzéki agytröszt ügyes sakkhúzásai következtében - kudarcba fulladtak. A Keresztényszocialista Párt és a Magyar Nemzeti Párt közötti politikai együttműködés már az 1920. évi választások során kialakult. Ezt az együttműködést aztán csakhamar állandó szervezeti alapra helyezték: 1922-ben létrehozták a Szlovenszkói és Ruszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok Központi Irodáját, s annak kebelén belül - dr. Sziklay Ferenccel az élén - a „magyar pártok kultúrreferátusát". Az 1922-től 1929-ig működő Központi Iroda fő feladata az volt, hogy „nyilvántartsa a magyarság kulturális és gazdasági vagyonállományát és jogsérelmeit, s törvényjavaslatokhoz, interpellációkhoz és népszövetségi panaszokhoz elvégezze a gyűjtő előmunkálatokat; a kultúrreferátus a magyar iskolaügy helyzetét figyelte és a kulturális szervezkedés munkáját irányította". 4 2 Az ellenzéki pártszövetség negativizmusa már az első parlamenti fellépés alkalmával hangsúlyozottan kifejezésre jutott. Az ellenzéki képviselők a kisebbségi magyarság önrendelkezési jogát hangoztatták, s annak alapján a trianoni békeszerződést (és annak magyarországi ratifikálását) nem ismerték el. KörmendyÉkes Lajos keresztényszocialista képviselő 1920. június 2-án a két párt nevében mondott képviselőházi beszédében többek között ezeket mondotta: „Legelső kötelességünknek ismerjük az egész világ élő lelkiismeretét felhívni arra, hogy mi akara28
