Tuczel Lajos: Két kor mezsgyéjén – A magyar irodalom fejlődési feltételei és problémái Csehszlovákiában 1918 és 1938 között

Jegyzetek

lássunk, hogy az úri gyerekszobai szellem halványságát a falun, erdőn, mezőn élő magyarság egészséges paraszti szellemének friss színei cseréljék fel az elemisták lapjában." (Az új nemzedék s sajtófrontja. A Mi Lapunk, 1930, 4. sz.) „Egy hónappal ezelőtt még arról ábrándoztunk, hogy, hej, ha eladhatnánk 50 számot, de jó lenne; ma már 400 példányt egy nap alatt elkapkodnak" — írják a 9—10. sz.-ban az Édes, jó Vajda bácsi című cikkben. Krammer Jenő: A szlovenszkói magyar ifjúsági folyóirat kérdése. Magyar Figyelő, 1934, 1—2. sz., 189. 1. — A Mi Lapunkról újabban Szalatnai Rezső írt részletes értékelő tanulmányt (

Seher er Lajos és A Mi Lapunk. Irodalmi Szemle, 1969, 3. sz.). A regösmozgalomról Kessler (Balogh) Edgár, Limbacher (Peéry) Rezső és Jócsik Lajos, az önképzőkörök megújításáról Dobossy László, Jócsik Lajos (és Szvatkó Pál) írnak többek között. A cserkészmozgalom reformját Győry Dezső veti fel. Nagyon sokat (különösen eszmei irányvonalat adó vezércikkeket) ír a lapba Szalatnai Rezső, aki a híres Fakadó rügyek rovatot is kezébe veszi. Például az 1927. évf. 6. számában Nyárra címmel, az 1928. évf. 6. számában pedig Csehszlovákia magyar ifjúságához címmel. Fenyves Pál azok közé a zsidó egyetemisták közé tartozott, akik a magyarországi numerus clausus miatt Csehszlovákiában tanultak. Prágai tartózkodása idején a Prágai Magyar Hírlapban dolgozott (kritikusként is), s igen sokat írt A Mi Lapunkba is. A Mi Lapunk támogatására a Prágai Magyar Hírlap 1925. április 16-i számában kérte a csehszlovákiai magyar írókat. Ezt a felhívását A Mi Lapunk 1925. évi 5. száma vezércikkben ismételten közölte. Schererről, a diákság kedvenc „Lajos bácsi'-járól a kortársak általában szeretettel írnak. Balogh Edgár a Hét próbában kissé szentenciózusan emlékszik meg róla, de a jóhiszeműségét és jóindulatát ő is kiemeli. „Valójában nem is volt a mi emberünk — írja. — Ahol csak tehette, a kényelem nyomatékával visszatáncolt, képes volt bármikor egy nekünk küldött Illyés Gyula-verset Prohászka Ottokár-idézettel, Kodály Zoltán eredeti írását Kosáryné Réz Lola versével ellensúlyozni, de az is igaz, olyan kívánságunk nem volt, amit ne telejesített volna." (Hét próba, 157. 1.). Az 1931. évi októberi számban A középiskolások tíz követelése címmel megjelent egy közlemény, amelyet a sarlósok a kezdeményezésükre beküldött diákhozzászólások alapján állítottak össze. A tíz pontból néhány általános megbotránkozást keltett. Íme: 1. Az iskolákban azonnal el kell törülni az osztályozást és buktatást... 6. Demokratikus választás alapján épüljön ki minden osztályban és iskolában a diákönkormányzat. A diákság önkormányzati szervei, valamint a diákönképzőkör, a diák261