Tuczel Lajos: Két kor mezsgyéjén – A magyar irodalom fejlődési feltételei és problémái Csehszlovákiában 1918 és 1938 között
Jegyzetek
sportegyesületek és a cserkészcsapatok megbízottai a szülői értekezletekkel és a tanári konferenciával karöltve dönthessenek az iskola kérdéseiben. 7. A diákság önkormányzati szervei útján gyakorolhasson kritikát a tanárok működéséről, hogy a kölcsönös őszinteség és bizalom jegyében a nevelők és a diákok közösen intézhessék a fiatalság ügyeit. A lap ellen intézett pergőtűznek e valóban túlzó pontokon kívül még egy pályázatra jutalomdíjként adott naturalista könyv (Szilágyi András Új pásztora) és Szalatnai Rezső Balra át! című vezércikke (az 1931. évi 8. számban) voltak a főbb célpontjai. 51 7 Az 1931. évi 10. számban Scherer A szerkesztő szava című írásában a következőképpen próbálta elhárítani a lap ellen támasztott vádakat: „A Mi Lapunk szerkesztőségét az utóbbi napokban több ker. szoc. lap támadta meg, mert »nem egyenes irányú lélekmérgezést folytat«... A szülőtársadalmat egyenesen felhívják, hogy A Mi Lapunkat szó nélkül küldjék vissza... Kifogásolják a »Balra át!« vezércikket is, pedig az nem akart mást, mint az erdélyi Makkai Sándor ref. püspök mintájára egy szlovenszkói revíziót az ifjúság számára. Kifogásolják »A középiskolások tíz követelése« c. cikket, pedig ezek a pontok tisztára a Daltonrendszer pontjai, amelyek az angol arisztokrácia iskoláiban vannak alkalmazásban, és nem szocialisták, sem a kommunisták találmányai. Kifogásolják az októberi számban kihirdetett jutalomkönyv megválasztását, pedig amint kezünkbe kerültek azok a modern könyvek, azonnal félretettük, és ki nem adtuk... Ezek a támadások nem veszik tekintetbe, hogy milyen nehéz az újabb irodalmi könyvekhez hozzáférkőzni, s ha A Mi Lapunk egy kis botlást elkövet — utóvégre emberek a szerkesztők is! —, nekirontanak a lapnak sokszor olyan nyelven, hogy mi őket ezen a téren nem követjük... A Mi Lapunk teljesen a középiskolasok és a velük egyenlő színvonalú magyar ifjúság számára készül, és a fő súlyt a tárgyi okulást szolgáló cikkekre fekteti. A világnézeti áramlatokkal csak annyiban törődünk, amennyiben azok a magyarságot s annak szociális helyzetét érintik. A »Sarló« ifjúságának mozgalmához a lapnak semmi köze, amint nincs semmi köze a Prohászka Körökhöz sem. A főiskolások intézzék el ügyeiket az egyetemen! A jutalomkönyvek megválasztásánál is nem a modernség a fontos, hanem a tisztuló esztétikum... Jelszavunk most is az, ami éveken át volt: az új fiatalságban nincsenek pártok és kicsinyességek. Szabadján gondolkodhatik mindenki, és alkothat magának világmagyarázást a tehetsége szerint, de a munka: a magyarság, a cél: az emberiség, az erő: a szeretet, az út: az Isten. ... Aki A Mi Lapunkban mást lát, mást keres, az nem jó szándékkal veszi a kezébe a lapot. Az vagy mindent vissza akar fordítani a középkorba, mint a fekete világ, vagy mindent felgyújtani, mint a vörös világ. A Mi 262