Tuczel Lajos: Két kor mezsgyéjén – A magyar irodalom fejlődési feltételei és problémái Csehszlovákiában 1918 és 1938 között

Jegyzetek

olyan írók értékelésével is megpróbálkozott, mint pl. Berzsenyi Dániel, Fazekas Mihály, Kisfaludy Károly, Szkhárosi Horvát András, Temesvári Pelbárt vagy Zrínyi Miklós!" (Botka Ferenc: i. m., 22. 1.) 50

1 Fábry Zoltán: Kúria kvaterka, kultúra, Bratislava 1964, 59. 1. 50

2 „A Reggel erősen kormánypárti színezetűvé vált, s elveszítette olvasóközönsége jelentős részét. Ezért 1933-ban megszüntették, s taktikai okokból »független politikai« napilapot adtak ki helyette még abban az évben Magyar Újság címen, haladóbb és kevésbé nyíltan kormánypárti tendenciával." (A magyar irodalom története, VI. kötet, 870. 1., Akadémiai Kiadó, Budapest 1966.) 50

3 Lásd a 403. és 404. sz. jegyzetet! 50

4 Ezekről a lapokról részletesebb tájékoztatás a 497. sz. jegyzetben feltüntetett forrásokban található. 50

5 A Prágai Magyar Hírlapot Dél-Szlovákia Magyarországhoz való csatolása után egy ideig Magyarországon még kiadták Felvidéki Magyar Hírlap címen. 50

6 Erről a leghitelesebbnek tekinthető tanú, Szvatkó Pál írja a következőket: „Radikálisan baloldali népfrontpolitikájával a Magyar Nap képviseli most a harmadik szlovákiai politikai irányt, a nacionalista PMH és az aktivista Magyar Újság mellett. De az előny, amit olcsó és jó megjelenése jelentett, nem maradt egyeduralkodó, mert a magyar pártok a Magyar Nap ellensúlyozására Pozsonyban hamarosan kiadták az olcsó Új Híreket, amely a legjobb úton van, hogy a nagy és komoly PMH mellett és azt kiegészítve olcsó és minden faluba eljutó fürge néplappá fejlődjék." (Szvatkó Pál: i. m.) 50

7 Fábry Zoltán: Hidak és árkok, Bratislava 1957, 105. 1. 50

8 Balogh Edgár: Emigránsok és újarcú magyarok. A Nap, 1930. IV. 6. — Boross Zoltán: Kossuth Lajos dunai konföderációja és az új nemzedék. A Nap, 1930. III. 23. 50

9 „Mintha a szerkesztők soha semmit sem hallottak volna az új magyar nemzedék szellemi programjáról. Népmese, dalos gyermekjáték, népművészet, a Kisfaludy Társaság népköltése gyűjtésének számtalan találós kérdése, mindez kimaradt a Szivárványból. A Mi Lapunk már foglalkozott egyszer ifjúsági irodalmunk eme hiányával, de úgy látszik, hasztalanul... Pedig milyen könnyen be lehetne vonni Tichy Kálmánt és Thain Jánost, a szlovenszkói magyar népművészet két jeles ápolóját, vagy az érsekújvári regösdiákokat... A Szivárvány írásaiban nem érezzük eléggé a magyar földet, a magyar erdőt, a magyar mezőt, a magyar nyelv őserejét... A másik követelményről: a szociális élről már csak nagyon halkan emlékezünk meg. Egy olyan gyermeklap, amely Várnai Zseni, Lesznai Anna és Kaczér Illés súlyos szociális jelentőségű gyermekmeséinek vonalán bontakozna ki, mai viszonyaink között túl nagy követelmény. De legalább annyit 260