Tuczel Lajos: Két kor mezsgyéjén – A magyar irodalom fejlődési feltételei és problémái Csehszlovákiában 1918 és 1938 között

Jegyzetek

misszió el nem hagyható útjára ... Higgyetek el egyet: az újarcú magyarság teremtődését, melyre az emberiség javáért rábízza egy kor egy kultúra nemzethivatást betöltő teremtő munkáját. Ez a magyarság európai missziója. Ennek a hitnek legjobb me­legágya a szlovenszkói magyarság és irodalma lesz. És kell is, hogy legyen. Ha nem lenne, kár volna minden szenvedésért. Dol­gozzunk azon, hogy legyen: az áldozatok és az elrendeltetés kötelez." A Vetés a Sarló röpirata volt. összesen négy száma jelent meg. Az első szám az 1928. évi gombaszögi táborozás alkalmával, a ne­gyedik 1929 szeptemberében jelent meg. „Nincs más út a magyar ifjúság számára, mint az, amelyre az Üjarcú Magyarok poétája szórja a fényt... Nyissátok elő Győry versköteteit, mint az imádságoskönyvet. Az ő szeme látása ideg­ződjön a tiétekbe, az ő szíve ritmusa egy legyen a tiétekkel, égre feszülő izma veletek legyen messiási erejű. Legyen véretekben vas és folyton serkentő láz az ő igéje. ... Tízesztendős kisebbségi elrendelésünk vetette ki Győryt, s ha most nemsokára számot fogunk vetni arról, hogy a jövőért a tíz év alatt mit tettünk, mindenki bátran vallhatja: Győryt tettük. Nem az embert, hanem az eszmét, amelyet Győry Dezső érverésünkké, programmá tu­dott írni... Állja körül a Láthatatlan Gárda az ő költőjét, mint a hajnali párában juhnyáj a pásztort. Erős a pásztor." (Szalat­nai Rezső: A Kisebbségi Géniusz költője. Vetés, 1928, I.) I. „Győry Dezső, a kisebbségi magyarság ideológusa, akinek ér­deme az, hogy a kisebbségi fiatalság számára egy olyan ideo­lógiát teremtett, amely eltussolja, lehazudja a kisebbségi ma­gyarság osztálytagoltságát, és az osztálykizsákmányolás tényéről egységes és ellentétek nélküli kisebbségi magyarságra, faji kul­túránkra tereli a figyelmet, hogy úgy megteremtse a magyar fiatalság számára érzelmi feltételét annak, hogy a kisebbségi magyarság osztályérdek-ellentéteinek tudatosítása ellenére min­dig frontba állítható legyen, ha azt a magyar burzsoázia elren­deli. Ezt a koncepcióját az Újarcú Magyarok elképzelésében fe­jezte ki, ahol a kisebbségi magyarság új helyzetét igenlően tu­domásul veszi, tehát elismeri az új társadalmi és politikai kere­tekben való bennmaradásunkat, s ezzel a magyar burzsoázia loja­litását fejezi ki a mai renddel szemben." (Jócsik Lajos: Akik egymillióért államhű kisebbséget szállítanának. Az Út, I. évf., 10. sz.) II. Jócsik Az Út 1932. évi 5—6. számában Szalatnai Van menek­vés című könyvéről írt kíméletlen hangú bírálatot. A bírálat címének — Megszólal a címlap — az a magyarázata, hogy a Sza­latnai-könyv címlapján az ifjúi lendület szimbólumaként egy olyan fénykép szerepelt, amely történetesen Jócsikot ábrázolta. „Szalatnai egyik, a könyvben is megjelent cikkében kifejezi 230

Next

/
Oldalképek
Tartalom