Tuczel Lajos: Két kor mezsgyéjén – A magyar irodalom fejlődési feltételei és problémái Csehszlovákiában 1918 és 1938 között

Jegyzetek

misszió el nem hagyható útjára ... Higgyetek el egyet: az újarcú magyarság teremtődését, melyre az emberiség javáért rábízza egy kor egy kultúra nemzethivatást betöltő teremtő munkáját. Ez a magyarság európai missziója. Ennek a hitnek legjobb melegágya a szlovenszkói magyarság és irodalma lesz. És kell is, hogy legyen. Ha nem lenne, kár volna minden szenvedésért. Dolgozzunk azon, hogy legyen: az áldozatok és az elrendeltetés kötelez." A Vetés a Sarló röpirata volt. összesen négy száma jelent meg. Az első szám az 1928. évi gombaszögi táborozás alkalmával, a negyedik 1929 szeptemberében jelent meg. „Nincs más út a magyar ifjúság számára, mint az, amelyre az Üjarcú Magyarok poétája szórja a fényt... Nyissátok elő Győry versköteteit, mint az imádságoskönyvet. Az ő szeme látása idegződjön a tiétekbe, az ő szíve ritmusa egy legyen a tiétekkel, égre feszülő izma veletek legyen messiási erejű. Legyen véretekben vas és folyton serkentő láz az ő igéje. ... Tízesztendős kisebbségi elrendelésünk vetette ki Győryt, s ha most nemsokára számot fogunk vetni arról, hogy a jövőért a tíz év alatt mit tettünk, mindenki bátran vallhatja: Győryt tettük. Nem az embert, hanem az eszmét, amelyet Győry Dezső érverésünkké, programmá tudott írni... Állja körül a Láthatatlan Gárda az ő költőjét, mint a hajnali párában juhnyáj a pásztort. Erős a pásztor." (Szalatnai Rezső: A Kisebbségi Géniusz költője. Vetés, 1928, I.) I. „Győry Dezső, a kisebbségi magyarság ideológusa, akinek érdeme az, hogy a kisebbségi fiatalság számára egy olyan ideológiát teremtett, amely eltussolja, lehazudja a kisebbségi magyarság osztálytagoltságát, és az osztálykizsákmányolás tényéről egységes és ellentétek nélküli kisebbségi magyarságra, faji kultúránkra tereli a figyelmet, hogy úgy megteremtse a magyar fiatalság számára érzelmi feltételét annak, hogy a kisebbségi magyarság osztályérdek-ellentéteinek tudatosítása ellenére mindig frontba állítható legyen, ha azt a magyar burzsoázia elrendeli. Ezt a koncepcióját az Újarcú Magyarok elképzelésében fejezte ki, ahol a kisebbségi magyarság új helyzetét igenlően tudomásul veszi, tehát elismeri az új társadalmi és politikai keretekben való bennmaradásunkat, s ezzel a magyar burzsoázia lojalitását fejezi ki a mai renddel szemben." (Jócsik Lajos: Akik egymillióért államhű kisebbséget szállítanának. Az Út, I. évf., 10. sz.) II. Jócsik Az Út 1932. évi 5—6. számában Szalatnai Van menekvés című könyvéről írt kíméletlen hangú bírálatot. A bírálat címének — Megszólal a címlap — az a magyarázata, hogy a Szalatnai-könyv címlapján az ifjúi lendület szimbólumaként egy olyan fénykép szerepelt, amely történetesen Jócsikot ábrázolta. „Szalatnai egyik, a könyvben is megjelent cikkében kifejezi 230