Tuczel Lajos: Két kor mezsgyéjén – A magyar irodalom fejlődési feltételei és problémái Csehszlovákiában 1918 és 1938 között

Jegyzetek

A szervezkedés első stádiumában a Magyar—Német Keresztényszocialista Párt nevet használták. Makkai Sándor A magyar ta sorsa című könyvében (Kolozsvár 1927) írta a következőket: „Én azt hiszem, hogy a régi magyarság csakugyan meghalt, kihullott az idő rostájából. Én azt hiszem, hogy ki is kellett hullania. Én azt hiszem, hogy ebből a rostából az örök magyarság nem hullhat ki, azaz, ami a magyarságban is örök érték... Nem szabad megengednünk, hogy az, ami fölött ítéletet mondott az idő, halottan is életet szimuláljon és tovább kísértsen közöttünk." A párt ezt a nevet csak 1925-ben vette fel. Az induláskor Országos Magyar Kisgazdapárt, 1922—1925 között pedig az Országos Magyar Kisgazda, Földműves és Kisiparos Párt nevet viselte. Darvas János: Politikai életünk húsz éve. In: Magyarok Csehszlovákiában 1918—1938. Bp. 1938, 58—79. 1. Idézve A visszatért Felvidék adattára I—II. (Budapest 1939) című könyvből. Szvatkó Pál: A visszatért magyarok, Budapest 1938, 205 1. Baráth László: A csehszlovákiai magyar mozgalmak meddősége. Magyar írás, V. évf., 9. sz. Ezt a tilalmat az 1918 és 1928 között működő szlovákiai teljhatalmú minisztérium még fennállása kezdetén állította fel. Az intézkedést — melyet a csehszlovák hatóságok a revizionizmus magyarországi elharapózásával indokoltak meg — több neves magyar író, köztük Móricz és Kosztolányi is elítélte. Móricz egy sajtónyilatkozatában tiltakozott az ellen, hogy „a magyar írást az utódállamok kormányrendeletei eltiltják az elszakadt magyarságtól". (Magyarország, 1926. II. 4.) Kosztolányi egy csehszlovákiai magyar folyóiratban (az Új Munka egyetlen számában) megjelent ankéthozzászólásában a következőket írta: „A csehszlovák vámhivatal által hivatalosan lebélyegzett megannyi könyv van birtokunkban, mely arról tanúskodik, hogy nemcsak régi remekíróinkat vetették vissza a határon, hanem még Shakespeare Hamlet]ében, Puskin Anyeginjében és Anatole France Thaisäban is veszedelmes dugárut látnak, mihelyt az magyarul van. Panaszunkat annak idején közöltük a cseh Pen Clubbal is, mely azt őszinte döbbenettel, igazi megértéssel fogadta, de — bizonyára nem írótársaink jóindulata híján — az állapotok mindmáig nem változtak, holott évekkel ezelőtt, amikor a háború emléke még mindenütt sajgóbb volt, s a közvélemény mindenütt türelmetlenebb, a budapesti Vígszínház már bemutatta Karel Čapeknak R. U. R. című darabját, s ekkor a magyar írók és kritikusok legkitűnőbbjei az elfogultság támadásaival dacolva egyértelműen síkraszálltak az irodalom jogaiért és a lélek szabadságáért." (Új Munka, I. évf., 1. sz.) Kosztolányinak azt az utalását, hogy a magyar írók régebbi pa199