Tuczel Lajos: Két kor mezsgyéjén – A magyar irodalom fejlődési feltételei és problémái Csehszlovákiában 1918 és 1938 között

Jegyzetek

nászát „a cseh Pen Club.,. őszinte döbbenettel" fogadta, egy Čapek-nyilatkozat is bizonyítja. A kiváló cseh író — aki a Pen Clubok külföldi összejövetelén Kosztolányival személyes ismeret­ségbe jutott, és a „magyar írók panaszára" már valószínűleg ott és akkor reagált — a Prágai Magyar Hírlap 1926. I. 29-i számá­ban kijelentette, hogy a magyarországi könyvek és hírlapok Csehszlovákiából való kitiltását „a bürokrácia és az »Amtsschim­mel« ostobaságának" tartja. „Meg tudom érteni — mondta —, hogy nem engedik be az irredenta röpiratokat, de — az istenért — disztingváljanak!" 4 7 Ezt az iskolaügyi minisztérium 1928. X. 1-től kezdődő hatállyal rendelte el. 4 8 Flachbarth Ernő: Kultúrpolitikai teendőink. Új Auróra, 1929, 134—147. 1. 4 9 Szvatkó Pál: i. m. 5 0 Az 1923. VI. 1-én benyújtott első memorandum címe: La situa­tion des minoritás en Slovaquia et dans la Russie sübcarpa­tique. Nyolc fejezetből állt, és a magyar kisebbség helyzetéről átfogó képet nyújtott. 5 1 Polgári nevén: Seaton Watson dr. 5 2 A kitűnő emigráns író és publicista a Magyar írás — magyar tisztázódás című cikkében a következőket írta: „A magyarság egyeteméről leszakított magyar darabok sorsa megszült egy új fogalmat és egy új gondolatcsoportot: a kisebbséget mint öncélt. Ez az öncélúság nem ismert más parancsot, mint nemzeti meg­maradást, még akkor is, ha azt csakis a szellemi begubózás, elmaradás árán lehet megváltani. Ez az öncélúság tehát jó alkal­mat adott és ad arra mindazoknak, akik osztályuralmukat meg akarják a tömegek felett tartani, hogy jelszavai alatt a magyar­ságot »egységben« tartsák fogva." (Új Szó, 1932, 2. sz.) 5 3 Z.: A köztársasági gondolat átfogó győzelme a határ menti ma­gyarság körében. A Reggel, 1931. VI. 17. 5 4 Ezeket az emigránsokat, megkülönböztetésül a kommunista emig­ránsoktól, októbristáknak nevezték. 5 5 Surányi Géza—Dr. Váradi Aladár: Magyar múlt és jelen — külö­nös tekintettel a magyar kisebbség helyzetére a Csehszlovák Köz­társaságban, Bratislava 1928, 267 1. 5 6 Jócsik Lajos Az Út II/8. számában írt róluk A szlovenszkói föld­reform mérlege című cikkében „Két jeles férfiúként" ironizálta a szerzőket, és szégyenteljesnek nevezte azt a törekvésüket, hogy eltussolják a valóságot. 5 7 Fábry Zoltán: Magyar rapszódia: 1932. Az Út, II. évf., 11—12. sz., 2. 1. 5 8 Az Út levele Károlyi Mihályhoz. Az Út, 1931, 4. sz. (A nyílt levél formájában megírt cikk alatt ez az aláírás van: Híve: Az Út szerkesztősége.) 200

Next

/
Oldalképek
Tartalom