Tuczel Lajos: Két kor mezsgyéjén – A magyar irodalom fejlődési feltételei és problémái Csehszlovákiában 1918 és 1938 között

Jegyzetek

be a numerus clausust, amely az egyetemekre felvehetők számát faji és nemzetiségi megkülönböztetés alapján korlátozta. Fábry Zoltán: Harmadvirágzás, Bratislava 1963, 58. 1. Emanuel Rádi könyvéből (Válka Čechů s Němci) idézi Maiéter István A magyar kisebbség problémája a Csehszlovák Köztársaságban c. tanulmányában. Magyar Figyelő, I. évf., 1—2. sz., 10—53. 1. Hodža cikkének ezt a részletét Maiéter István i. m. alapján közöljük. Az 1920. febr. 29-én hozott és 122. sz. alatt becikkelyezett nyelvtörvény szerint a nemzeti kisebbségeket azokban a járásokban, bírósági kerületekben és törvényhatósági városokban illette meg a nyelvi jog, ahol számuk a 20 százalékot meghaladta. A nyelvi jog, nyelvhasználati jogosultság azt jelentette, hogy ezeken a területeken a kisebbség tagjai az állami hivatalokhoz és bíróságokhoz saját nyelvükön is adhattak be beadványokat, és a hatóságok kötelesek voltak ezeket a beadványokat a kisebbségi fél nyelvén elintézni. Dr. Emanuel Rádi a prágai egyetem filozófiatanára s az YMCA egyik csehszlovákiai vezető embere volt. A kisebbségi kérdéssel rendszeresen foglalkozott. A sarlósokat aktivitásuk miatt nagyra becsülte, és kapcsolatot tartott fenn velük. Dobossy László 1934-ben — egy interjú kapcsán — a következőket írta róla: „Emanuel Rádi az egyik legnagyobb élő cseh tudós. Filozófus, aki azonban nem elvont rendszerek halott igazságát vizsgálgatja, hanem az életnek és a gondolkodásnak a mindenkori viszonyát és ennek a viszonynak a törvényszerűségeit figyeli. A múltat a jelenért, a jelent a jövőért vizsgálja. Szerinte a tudósnak az első és legfőbb kötelessége, hogy megértse a kort, amelyben él, és a maga módján hozzájáruljon javításához és megváltoztatásához. Ezért száll le Rádl minduntalan az egyetemi tanszék magasságából, s ezért adja ki egymás után brosúráit és vitairatait, támadásait és politikai cikkeit. Ezért írta meg a nálunk is nagy visszhangot keltett Csehek és németek harcát, mely a csehszlovákiai német kérdésnek az első teljes méretű kifejezése, s mely sokban járult hozzá a német kisebbség helyzetének javításához..." (Dobossy László: Rádl professzor magyar nemzetiségű, magyar érzelmű tudós kinevezését óhajtja. Magyar Újság, 1934. III. 11.) Emanuel Rádl: Válka Čechů s Nemci, Praha 1928. A cseh politikai élet egyik ismert reprezentánsa, Karel Kramář az osztrák parlament költségvetési vitájában 1911. jan 26-án többek között ezeket mondotta: „... Ha egy járásban tényleg nincs meg a 20 % cseh, úgy rendben van. De tiltakozunk az ellen, hogy ha ott a valóságban több, mint 20 % cseh van, akkor számukat hamisítás útján a 20 % alá nyomják, s ezáltal a legfonto19 7