Tuczel Lajos: Két kor mezsgyéjén – A magyar irodalom fejlődési feltételei és problémái Csehszlovákiában 1918 és 1938 között

Jegyzetek

sabb érdekeikben károsítják meg azokat a szegény embereket, akik csak csehül beszélnek." (Idézi Esterházy János a prágai képviselőházban 1937. nov. 19-én mondott beszédében.) 2

5 Hantos László: Gazdasági életünk húsz éve. In: Magyarok CsehSzlovákiában 1918—1938, Bp. 1938, 80—92. 1. 2

6 Jócsik Lajos: A szlovenszkói földreform mérlege. Az Út, II. évf., 8. sz. 2

7 Haltenberger Ince: A parasztság. In: Magyarok Csehszlovákiában 1918—1938. Bp. 1938, 158—165. 1. 2

8 Ferencz László: A földkérdés a csehszlovákiai magyarság életében. Közölve A Sarló jegyében című könyv (Pozsony 1932) 43—53. oldalain. 2

9 Nagy Emil idézett cikkét részletesen bemutatja Surányi Géza és dr. Váradi Aladár a Magyar múlt és jelen (Bratislava 1928) című könyvének 165—167. oldalain. 3

0 A köztársaság első elnöke, Masaryk, elnöki üzenetében többek között ezt mondotta: „Köztársaságunkban nem lesz erőszakos elnemzetietlenítés. Minden körülmények között a mi politikánk célja lesz a nemzeti türelmesség erősítése; de nemcsak a türelmesség, hanem hogy köztársaságunkban a kisebbségek nemzetiségüket teljesen zavartalanul ápolhassák." (Idézi Maiéter István A magyar kisebbség problémája a Csehszlovák Köztársaságban című tanulmányában. Magyar Figyelő, I. évf., 1—2. sz., 10— 53. 1.) 3

1 Duka Zólyomi Norbert: Az asszimilálódás a csehszlovákiai magyarság életében. Magyar Kisebbség, 1938. IX. 6. — ua: Az asszimilálódás. In: Magyarok Csehszlovákiában 1918—1938. Bp. 1938, 48—54. 1. 3

2 Dobossy László által használt írói név. 3

3 Czuczor László: Az úgynevezett „kisebbségi tudat" és népünk megrokkanása. Új Szellem, I. évf., 21. sz. 3

4 Czuczor László: i. m. 3

5 Gömöry János: Nemzeti ellentétek likvidálása és az egyetemek. Magyar írás, V. évf., 6. sz. 3

6 Fábry Zoltán: Harmadvirágzás, Bratislava 1963, 58. 1. 3

7 A megyei, járási és községi képviselő-testületeket feloszlatták, helyükbe tanácsokat neveztek ki, és azok élére biztosokat állítottak. 3

8 A nagyzsuparendszert az egész országra tervezték, hogy ezzel a közös intézménnyel a történelmi országrészek és a Szlovákia és Kárpátalja közötti közjogi különbségeket némileg áthidalják; a nagyzsupa átmenetet képezett a volt magyar területek kis megyéi és a cseh országrészek tartományai között. Végül is a nagyzsupa bevezetésére csak Szlovákiában — 1923-ban — került sor. Itt is rövid ideig létezett, mert 1928. január elsejével a tartományi rendszer váltotta fel. 198