Tuczel Lajos: Két kor mezsgyéjén – A magyar irodalom fejlődési feltételei és problémái Csehszlovákiában 1918 és 1938 között
VII.fejezet Folyóiratok és szerepük az irodalmi életben
írók derékhadát magához vonzva az irodalmi és kulturális fejlődés alapvető kérdéseit folyamatosan napirenden tartotta, és az irodalom fejlődési színtjéről hozzávetőlegesen hű képet adott. Az 1932-33-as évfolyam anyagából különösen a kultúrpolitikai, irodalompolitikai, irodalomszociológiai és irodalompublicisztikai írások emelkednek ki; ezek fölénye az 1934-37-es évfolyamokban is megmaradt. 65 1 A szépirodalmi anyag átlagos színvonala — az igényességre törekvő válogatás ellenére — alacsonyabb volt, a hazai alkotások kritikája pedig többnyire apró felmérésekre, recenziókra szorítkozott. A magyarországi irodalom (és az erdélyi és jugoszláviai magyar kisebbségi irodalmak) bemutatójának és kommentátorának szerepét a folyóirat egész fennállása idején a Magyar írás budapesti szerkesztője és lelkes mentora, Féja Géza látta el, aki mellesleg a csehszlovákiai magyar irodalom fejlődésproblémáiról is több kiemelkedő cikket és tanulmányt írt. 65 2 A hazai és az egyetemes magyar irodalomból való kitekintés elsősorban a csehszlovákiai nemzeti irodalmakra koncentrálódott, és az ezekkel való kapcsolat rendszeressége és intenzitása terén a Magyar írás - kezdettől végig! - a Tűz méltó utódjának bizonyult. A versfordítások sűrű közlése és a Farkas István által folyamatosan végzett folyóiratszemle 65 3 mellett a szlovák és cseh irodalomról nemcsak rövid ismertetések és recenziók, hanem nagyszabású felmérő és elemző tanulmányok is gyakran jelentek meg hasábjain. 65 4 A többi polgári jellegű folyóirat közül, amelyek a harmincas években hosszabb-rövidebb ideig megjelentek, egyik sem ért el olyan hatást és népszerűséget, mint a Magyar írás. A Reinel János és Walla Frigyes által szerkesztett, konzervatív szellemiségű Magyar Minerva a leghosszabb életű csehszlovákiai magyar folyóiratnak bizonyult; 1930 májusától 1939 februárjáig állott fenn, és a X. évfolyam 2. számáig jutott el. Színvonala - az Űj Auróra dilettáns íróinak felkarolása és a dilettantizmus iránt egyébként is megnyilvánuló liberalizmus miatt - meglehetősen egyenetlen volt. A hazai írókon kívül a magyarországi és az erdélyi és jugoszláviai írók alkotásainak is rendszeresen helyet adott; nagyszámú, de szintén vegyes értékű külhoni munkatársi gárdájából az erdélyi Bárd Oszkár, Bartalis 188
