Tuczel Lajos: Két kor mezsgyéjén – A magyar irodalom fejlődési feltételei és problémái Csehszlovákiában 1918 és 1938 között

VII.fejezet Folyóiratok és szerepük az irodalmi életben

János, Berde Mária, Dsida Jenő, Kacsó Sándor, Molter Károly, Reményik Sándor, Szombati Szabó István, Tompa László, a jugoszláviai Csuka Zoltán, Szenteleky Kornél

65

5, a magyarországi Puszta Sándor, Takáts Gyula, Weöres Sándor

65

6 és az amerikai Reményi József

65

7 emelkednek ki. Feltűnően sok nőiró - az ismert N. Jaczkó Olgán, Szenes Erzsin, Urr Idán, W. Wimberger Annán

65

8 kívül: Fenyves Mária, T. Hallóssy Márta, Nagy Méda, Virsik Mária, Zsadányi Mária ~ dolgozottt a lapba. A szlovák és cseh irodalommal való rendszeres kapcsolat ápolásáról Farkas István, Petneházy Ferenc

65

9 és Sipos Győző gondoskodtak. A Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság (Masaryk Akadémia) hivatalos lapját, a Magyar Figyelőt (1933-1935) létrehozói elsősorban tudományos folyóiratnak szánták és tartották. Ezt a nézetet jól mutatja Szalatnai Rezsőnek (a Társaság irodalmi osztálya titkárának) az a kijelentése, amellyel a Magyar Figyelő első számában (!) a Magyar írást az „egyetlen irodalmi lapunknak" nyilvánította;

660 a vezető irodalmi orgánumnak elismert Magyar írást a Társaság jelentős pénzadománnyal is segítette, amikor az irodalmi osztály 1933. évi költségvetéséből ötezer koronát szavazott meg számára. A Magyar Figyelő öt száma közül négyben (I. évf., 1-2. sz.; II. évf., 3-4. sz.; III. évf., 1. sz. és III. évf., 2-4. sz.) a tudományos vonatkozású anyag van túlsúlyban. A II. évf. 1-2. száma viszont teljesen irodalmi jellegűnek mutatkozik, és az írók nagyszámú felvonultatásával szinte antológiaszámba megy.

66

1 A rendszeres „Könyvszemle" mellett kisebb-nagyobb mértékben mindegyik számban sor kerül az irodalom fontos fejlődési problémáinak taglalására, vagy a jelentősebb írói oeuvreök elemzésére. Az ilyen tárgyú nagyszabású és forrásértékű tanulmányok többnyire Szalatnai Rezső tollából kerültek ki.

662 Ugyancsak ő a szerzője annak a kitűnő tanulmánynak (A cseh szlovák-magyar szellemi együttműködésről. II. évf., 1-2. sz.), amely a csehszlovák-magyar kapcsolatok tanulmányozásának addigi eredményeiről részletes képet és elemzést ad, és a kapcsolati kutatás elvi és módszertani kérdéseit fejtegeti. A Tátra folyóirat a Tátra Könyv-, Lapkiadó és Könyvkereskedelmi Részvénytársaságnak és a Csehszlovákiai Magyar Irodal189