Tuczel Lajos: Két kor mezsgyéjén – A magyar irodalom fejlődési feltételei és problémái Csehszlovákiában 1918 és 1938 között
VII.fejezet Folyóiratok és szerepük az irodalmi életben
akkor, sem később nem sikerült megvalósítani. Az eredetileg tervezett évi tíz számból 58 5 az I. évfolyamban tíz, a II. évfolyamban kilenc 58 6, a III.-ban hat, a IV.-ben tíz, az V.-ben öt, a VI.-ban pedig két szám jelent meg. Csanda Sándor - aki Az Út küzdelmes pályafutásáról terjedelmes tanulmányt dolgozott ki 58 7 - a lap jellegéről, illetve jellegének kijegecesedéséről a következőket írja: „Jóllehet... kultúrpolitikai havi folyóiratként indult, 58 8 helyet kaptak benne az aktuális napi politikai kérdések is, sőt fontosságuk, mozgósító szerepük miatt általában ezek kerültek előtérbe, kiszorítva a kevéssé aktuális kulturális problémákat." 58 9 A „mozgósító szerepű" belföldi és külföldi politikai események közül Az Útban elsősorban az indulásával egybeeső kosúti események, 59 0 később pedig a Sallai- és Fürst-per 59 1, a Dimitrovper, a Rákosi-per 59 2 és az amszterdami háborúellenes nemzetközi kongresszus 59 3 kaptak nagyobb publicitást. A kosúti események idején a lap szerkesztője, Fábry Zoltán, a tőle kritikákat is reklamáló olvasók leveleire azt válaszolta, hogy Kosútok idején a kritikus nem ér rá a kritikával bíbelődni. Azokon a világszenzációt jelentő és az osztályharc fejlődését reflektorfénnyel megvilágító eseményeken kívül, amelyek a lap porgramjában egy-egy nagyszabású akciót váltottak ki. Az Út az osztályharc és a kizsákmányolás elvi és gyakorlati kérdéseinek, és ezen belül a csehszlovákiai magyar munkásság és parasztság konkrét helyzetének állandó és intenzív figyelmet szentelt, és ilyen tárgyú anyagokat - vezércikkeket, tanulmányokat, riportokat, tárcákat, munkásleveleket, munkásbeszámolókat és szociográfiai felméréseket 59 4 - nagy számban és folyamatosan közölt. 1933-tól a lap politikai érdeklődése egyre nagyobb mértékben a világveszéllyé vált hitleri fasizmusra terelődött át. Ami Az Út irodalmi profilját illeti, erre vonatkozólag Botka Ferenc tesz találó megállapításokat. Botka rámutat Az Út és a Sarló és Kalapács 59 5 közti „eszmei-ideológiai kapcsolatra", majd Az Út irodalmi koncepciójáról a következőket mondja: „Az Út az irodalmat - a RAPP 59 6 és a Forradalmi írók Nemzetközi Szövetségének példája nyomán - a valóság és a mindennapi politikai akciók közvetlen függvényeként fogta fel. Ez 12
