Tuczel Lajos: Két kor mezsgyéjén – A magyar irodalom fejlődési feltételei és problémái Csehszlovákiában 1918 és 1938 között
V. Az irodalmi élet kialakulásának sajátos körülményei
hogy ezt a szakszervezetet nemcsak a véleménynyilvánító egyesek, hanem a folyóirat szerkesztősége Csehszlovákia valamennyi nemzetisége számára gondolja; minden alkotó író akkreditáló helye volna ez, amely azonban nemcsak a gazdasági érdekeket védené, hanem az írói megnyilvánulás szabadságát és a nemzetiségek szellemi együttműködését is fontos feladatai közé iktatná be." 39 2 Ezt a szép elképzelést — amely az akkori viszonyok között csak ábrándnak számíthatott - a kisebbségi magyarság írói realisztikusan mérsékelték, és 1938 júliusában Darkó István és Gomöry János kezdeményezésére megalakították a maguk szerény érdekvédelmi szervezetét: a Csehszlovákiai Magyar írók Gazdasági Egyesületét (röviden: IGÉ-t) 39 3; gyakorlati példaképül és névadóul a magyarországi IGE szolgált számukra. 394 A reményteljes új egyesület működésére a politikai életben bekövetkezett változások és Dél-Szlovákia elcsatolása miatt már nem került sor. Amint láttuk: a polgári társadalmi rendszer feltételei, illetve a kisebbségi helyzet korlátozott lehetőségei között sorra meghiúsultak azok a kísérletek, amelyek - különböző világnézeti platformokon vagy az érdekvédelem alapján állva ~ az itteni magyar irodalom erőinek összefogására, szervezett és céltudatos kibontakoztatására irányultak. A megfelelő írói szervezetnek, az intézményes könyvkiadásnak, a normális szellemi és anyagi regenerációnak hiányában az irodalom fejlődése lassú és nagyrészt ösztönös volt. Az a szellemi visszaesés, műveltségi telítetlenség és nyelvi hanyatlás, amely a szellemi központokat és intézményeket nélkülöző kisebbségi társadalomra egyre jellemzőbbé vált, szintén az irodalomban - és itt főképp az utánpótlás alakulásában és nívójában - mutatkozott meg a legkirívóbban. Az idősebb írók - köztük a dilettánsok is - még egy fejlett, gazdag tradíciójú és rugalmasan regenerálódó szellemi és irodalmi élet nevelő légkörében nőttek és léptek fel, s a nemzeti műveltség és nyelvkultúra terén többé-kevésbé szolid alapokkal rendelkeztek. Az új generáció legtöbb tagjánál viszont feltűnően meg lehetett érezni azt, hogy a mostohán ellátott kisebbségi iskola hézagos nemzeti műveltséget nyújt, és az anyaországtól mesterségesen elszigetelt kisebbségi társadalom a folyamatos és 132
