Tuczel Lajos: Két kor mezsgyéjén – A magyar irodalom fejlődési feltételei és problémái Csehszlovákiában 1918 és 1938 között
V. Az irodalmi élet kialakulásának sajátos körülményei
a teljes mértékben restaurálódott és most már a fasiszta fertőzésnek is kitett jobboldali ellenzékiség cinikus kiszolgálója lett. 1937-ben, az egyesült ellenzéki párt hatalmas konjunktúrája idején, Szvatkó egy olyan kultúrpolitikai folyóiratot indított el - az Űj Szellemet -, amelyet az Új Munka szellemi örökösének játszott ki. A vitathatatlanul magas színvonalú Űj Szellem a valóságban azt az „egységfrontos" hidat alkotta, amelyen a kényesebb ízlésű dezertáló baloldaliak a napról napra növekedő ellenzéki táborba stílusosan vonulhattak át. A népfront szellemiségű Magyar Demokrata Irókört Szvatkó egykori szerkesztőtársai: Győry Dezső és Vozári Dezső az Űj Szellem ellensúlyozására alapították meg, de a baloldali szellemi front megtörését sem nekik, sem a másik két népfrontos egyesületnek (Magyar Szellemi Társaság, Magyar Kisebbségi Társaság) nem sikerült megakadályozniuk; nem utolsósorban azért, mert az állami hatóságok a „kommunistagyanús" népfrontos szervezetek működését gátolták. 1918 és 1938 között egyszer adódott olyan alkalom, amikor a csehszlovákiai magyar írókat (és tudományos dolgozókat s művészeket) - a világnézeti különbségre való tekintet nélkül közös szervezetekbe lehetett volna tömöríteni. Ez a szervezet a Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság (közkeletű nevén: Masaryk Akadémia) - a harmincas évek első felében létre is jött, de néhány évi működés után anyagilag és erkölcsileg egyaránt csődbe jutott.* A Masaryk Akadémia létrehozását az az egymillió koronás alapítvány tette lehetővé, amelyet Masaryk elnök 1930 szeptemberében a csehszlovákiai magyar kisebbségnek kulturális célokra adományozott. 37 0 Az elnöki alapítvány híre a kisebbségi társadalom körében hatalmas visszhangot keltett. Az alapítvány céltudatos és szakszerű felhasználásának megvitatására a sajtóban ankétokat indítottak, 37 1 a kérdéssel behatóan foglalkozó pozsonyi és prágai egyetemisták pedig külön röpiratokat adtak ki. 37 2 írók, tudo* A Masaryk Akadémiával részletesebben Popély Gyula könyve foglalkozik (A Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság, Bratislava 1973, 174 1.) 127
