Tuczel Lajos: Két kor mezsgyéjén – A magyar irodalom fejlődési feltételei és problémái Csehszlovákiában 1918 és 1938 között
V. Az irodalmi élet kialakulásának sajátos körülményei
mányos dolgozók, művészek és diákok kifejezték azt a reményüket, hogy az alapítvány felhasználása és gyümölcsöztetése szigorúan objektív módon, a pártpolitikai érdekek kikapcsolásával történik. 3' 3 Az érdeklődésében és várakozásában felajzott szellemi közvéleményt az első csalódás akkor érte, amikor a kormány a létesítendő intézményt az uralmon levő két párt 37 4 magyar exponenseinek kezére játszotta. Az 1931. november 9-én megalakult Társaság vezetőségének nagy részét a kinevezési jogával élő kormány kipróbált aktivistákból válogatta ki, s ezeknek közreműködésével az egyes osztályokat (főképp a tudományos osztályt) is ellepték a „tudósokká és írókká előléptetett" kormánypárti újságírók. Az alakulási machinációk által keltett ellenszenv és megbotránkozás aztán az első díjosztás alkalmával felháborodásba csapott át. „Nem tartoztunk azok közé, akik előre jósoltak - írta a Magyar írás főszerkesztője, Darkó István. - Várjuk meg, mondtuk, mi lesz, mert elvégre az alakulásnál a két politikai párt erőszakkal bedugott bizalmi »tudósai, írói és művészei« mellett jelen voltak majdnem kivétel nélkül mindazok is, akik itt mégis magyar tudományt és művészetet művelnek. 37 5 A tankönyveket gyártó tanférfiak és tudósokká előléptetett újságírók mellett az alapítók névsora mindnyájunk nevét tartalmazta, akik az elmúlt évtized alatt komolyan tettünk lépéseket a csehszlovákiai magyar szellemi élet alkotó építésében." 37 6 „Az Akadémia első tevékenysége az volt, hogy megalakult, aztán egy évig nem csinált egyáltalában semmit. A második tevékenysége pedig az volt, hogy osztogatott. Állás és befolyás szerint" - olvassuk a magyar egyetemisták lapjában, a Jövőben. 37 7 Az Út - kisebb kommentároktól, reagálásoktól eltekintve két nagy cikkben foglalkozott a Masaryk Akadémia ügyével. Az I. évfolyam 10. számának vezércikke az elnöki alapítvány jelentőségét igazi értékére szállítja le, mikor megállapítja, hogy a „magyarok iskoláitól elvont tízmilliók után most, a magyar tömegek öntudatra ébredése idején, egymillióval akarják kiszúrni a magyar nemzeti kisebbség szemét". A másik cikknek, Jócsik Lajos fulmináns írásának, már a címe is telitalálat: Akik 128
