Tuczel Lajos: Két kor mezsgyéjén – A magyar irodalom fejlődési feltételei és problémái Csehszlovákiában 1918 és 1938 között
V. Az irodalmi élet kialakulásának sajátos körülményei
tett, kormányba lépés esetére állami tisztviselőkádereket toborzott - és mindeme mozgalmasság szellemi íelülépítményeként megkezdette a magyar tudományos, irodalmi és művészeti élet központosítását a Szentiváni Kúriában. 35 9 A modern fürdővállalattá átépített liptószentiváni nemesi kúriában - ami a magyar dzsentri kapitalista modernizálását jelenti - természetesen a nemzeti hagyományok ápolása és a gyors ütemű polgárosodás, a szerzés, a gazdagodás, az egyéni függetlenség és kultúrfelvevőképesség lett a kultúrpolitikai alapelv." 30 0 Brogyányi Kálmán A magyar reakció csatatere Szlovenszkói? című írásában azokat az ellentéteket világítja meg, amelyek az ellenzéki pártok látszólagos ideológiai egysége mögött lappangva hatottak és a Szentiváni Kúriák idején különösképpen kiéleződtek: „A Szentiváni Kúria az Erdélyi Helikon példájára indult. A nyílt színen a két politikai pártvezér, Szüllő és Szent-Ivány protektorátusa alatt mint a szlovenszkói magyar író független aeropagia óhajtott szerepelni. A titkos célja pedig az volt a Kúriának, hogy a Magyar Nemzeti Párt törekvéseihez híven a keresztényszocialista párt szellemi felépítményét alkotó írócsoportot és ideológiáját teljesen lehengerelje. Ez a támadási terv a testvérpártok tényleges viszonyát fejezte ki. Az egyik: modernizálódni és a kisebbségi helyzetbe a prosperity elve alapján beépülni akaró szlovenszkói magyar burzsoázia, a másik a klérus abroncsával egybefogott s a közjogi magyar állam ideológiáját mindenekelőtt érvényesíteni akaró keresztényszocialista párt... A konfliktus most nyilvánvaló a regenerálódni akaró kisebbségi burzsoázia és a passzív, a menekvést és az életstandard fokozását a régi államrend helyreállításától váró és erre törekvő keresztényszocialista párti erők között." 36 1 A Szentiváni Kúria első összejövetelére - a taktikusan meghirdetett irodalmi egység szellemében - világnézeti szelektálás nélkül hívták meg az írókat, de csakhamar nyilvánvalóvá vált, hogy a kezdeményező Szent-Ivány politikai koncepcióinak megfelelően, középhelyzetű polgári erőkoncentrációról, a kommunista szélsőbal- és a keresztényszocialista szélsőjobboldal között elhelyezkedő írófront megteremtéséről van szó. A szélsőbaloldalinak számító írók (Fábry, Forbáth, Földes Sándor) a Kúriára el sem mentek, a keresztényszocialista párt exponensei pedig 124
