Tuczel Lajos: Két kor mezsgyéjén – A magyar irodalom fejlődési feltételei és problémái Csehszlovákiában 1918 és 1938 között
V. Az irodalmi élet kialakulásának sajátos körülményei
fokozatosan leszakadtak. „Amikor a Kazinczy Társaság megindította 1932 márciusában a Magyar írást Darkó István szerkesztésében, és azt a haladó nemzeti szellemiség orgánumává tette, , akkor a reakciós jobboldal hívei és írói egyszerre ellenszervezkedésre gondoltak - írta Zapf László. - A harmadik Szentiváni Kúrián, amely 1932. június 23-án és 24-én volt megtartva, a jobboldalt már jóformán csak Esterházy János képviselte, akit később Szüllő utódjává választottak. Szüllő Géza, a keresztényszocialista párt elnöke már nem volt ott. Hasonlóképpen nem volt ott Mécs László, Sziklay Ferenc, Szombathy Viktor és a többiek ... Mert ez a Szentiváni Kúria jelentette a Magyar Munkaközösség ifjúságának és a haladó csehszlovákiai magyar szellemiségnek találkozását a Magyar írás megjelenése után. így fejlődött ki a csehszlovákiai magyarság harmadik kultúrfrontja is a szélsőbal- és a szélsőjobboldali mellett. Ennek komponensei a csehszlovákiai magyar haladó szellemiség és a rokon beállítottságú egyetemi hallgatóság voltak." 36 2 A Szent-Ivány-féle polgári demokratikus koncepciókkal azonosuló Zapf öröme korai volt. Szent-Ivány a csehszlovák kormánypártoktól nem kapta meg a kívánt támogatást és garanciát, s így a háttérben folyó „testvérharc" - a Magyar Nemzeti Pártban lassan előtérbe került „következetes" nacionalisták hathatós közreműködésével - a keresztényszocialisták győzelmével végződött. Szent-Ivány politikai céljainak meghiúsulásával „a Szentiváni Kúria reálpolitikai elgondolása is megbukott" 36 3, mondhatjuk így is: már az előkészítés stádiumában „csődtömeggé" vált. 36 4 A Szentiváni Kúria kétségtelenül polgári osztálytörekvés volt: a demokratikus gondolkodású polgári írók szellemi és gazdasági frontját, a liberális szellemű polgári irodalom népszerűsítését és prosperitását kapitalista szellemben akarta megvalósítana Eszmei szerepét ugyanazon a vonalon tudta volna betölteni, mint a Szent-Ivány által szorgalmazott nemzeti szellemű aktivizmus: a retrográd beállítottságú negativista ellenzékiség parírozásával és a kispolgári rétegek polgári demokratikus nevelésével. Azok a meghiúsult, „csődtömeggé" vált lehetőségek, amelyek a Szent-Ivány-féle koncepciókban - köztük a Szent125
