Tuczel Lajos: Két kor mezsgyéjén – A magyar irodalom fejlődési feltételei és problémái Csehszlovákiában 1918 és 1938 között

V. Az irodalmi élet kialakulásának sajátos körülményei

Az írók megszervezésének problémáját már a húszas évek elején többen felvetették és hangsúlyozták. Az induló Tűz első számában Gömöri Jenő Tamás „a szlovenszkói magyar írók szervezetbe tömörülését a magyarság elsőrendű érdekének" tekinti.

34

4 Ugyanabban a számban Falu Tamás olyan „magas színvonalú egyesülést" javasol, „mely könyveket adna ki, s művészeti és irodalmi tárgyú felolvasó üléseket tartana a nagyobb vidéki gócokban".

34

5 Az első - még a te-rvezés stádiumában meghiúsult - szervezkedő kísérletek Darvas Jánosnak és Simándy Pálnak nevéhez fűződnek. Darvas a Prágai Magyar Hírlap 1922. évi karácsonyi számában felhívást intézett a csehszlovákiai magyar írókhoz, és azt javasolta, hogy az erdélyi írók Kaláka-mozgalmának mintájára alakítsanak íróegyesületet. A Madách Szövetségnek nevezendő egyesület székhelyéül Kassát ajánlotta.

34

6 Három évvel később Simándy Pál állt elő azzal a tervvel, hogy az irodalmi egység megteremtése érdekében a központi fekvésű Losoncra írókonferenciát hívjanak egybe. Simándy 44 ismertebb írót körlevélben megkért, hogy nevezzenek meg 7 olyan írótársat, akiket irodalmi kérdésekben a legkompetensebbeknek tartanak. Az így kialakul hetes csoport (Simándy, Komlós Aladár, Mécs, Sziklay Ferenc, Márai Sándor, Kaczér Illés, Egri) készítette volna elő a losonci írókonferenciát.

34

7 Az első országos írógyűlés - a Csehszlovákiai Magyar Újságíró Szindikátus rendezésében - 1926 pünkösdjén Trencsénteplicen valósult meg. Az itt jelenlevő írók a Magyar Újságíró Szindikátus kebelén belül írói osztályt alakítottak, és abba összeírás alapján - 208 „írót" vettek fel. Hogy ennek az aránytalanul felduzzasztott írói osztálynak milyen volt az összetétele, arról Fábry tett jogosan csípős megjegyzéseket: „Egy szép nap ott ültek Trencsénteplicen, megrázták egymás kezét, és írószövetséget alakítottak - írta Fábry 1926-ban. - Volt tanárok, facér filozopterek, jogászok és újságírók. Szlovenszkói írók .. ,

348 A dilettánsokat pártfogoló Alapy Gyula a trencsénteplici írógyűlés megalomániáján nem botránkozott meg, de azt ő is találóan állapította meg, hogy az ott megalakult írói osztály „a heterogén írói világnézetek miatt nem bizonyulhatott életképesnek".

34

9 121