Tuczel Lajos: Két kor mezsgyéjén – A magyar irodalom fejlődési feltételei és problémái Csehszlovákiában 1918 és 1938 között
V. Az irodalmi élet kialakulásának sajátos körülményei
bizottságban az egyesült ellenzéki párt exponenseinek számító kultúrmunkások voltak túlsúlyban. Ezek bizonyára jól emlékeztek arra a Zapf-cikkre is, amely - a Szent-Ivány-féle koncepció és a Magyar Munkaközösség platformján állva - a negativista ellenzékiséget a „régi magyar politikai és társadalmi rendszert visszaállítok nosztalgiájaként" pellengérezte ki. 33 9 Zapf teljes munkája később sem került kiadásra. Az első, nyomtatásban megjelent csehszlovákiai magyar irodalomtörténet 34 0 szerzője. Kemény Gábor, ennek ellenére többször hivatkozik rá, és kéziratként a forrásmunkái között is felsorolja. 341 Igazán kár, hogy ez a maga nemében úttörőnek számító és az első irodalmi szakasz fejlődésképét menet közben rögzítő tanulmány a második világháború idején elkallódott. 34 2 A Csehszlovákiai Magyar Irodalmi Szövetség pályázatával kapcsolatban meg kell még jegyezni, hogy a pályadíjakat sem a meghatározott időben, sem később nem adták ki, s emiatt 1938-ban és a Szlovák Állam idején is Staud Gábor elnököt a sajtóban élesen támadták. (Lásd: Dallos István: A Híd vallomása, Bratislava 1969, 90-109. 1.) A „semmi talaján" útnak induló csehszlovákiai magyar irodalom fejlődését a belső gátló körülményeken (dilettantizmus, alacsony szellemi és művészi színvonal, anyagi ellátatlanság) kívül az írók szervezetlensége is negatívan befolyásolta, hátráltatta. „A Felvidéknek vannak társadalmi egyesületei, de nincsenek írói körei; vannak irodalmi gócpontjai, de nincsen szellemi központja - írja 1927-ben a Berlinből figyelő Farkas Gyula. Az irodalmi gócpontok jelentősége, hatása fluktuál. Ma Kassa, tegnap Pozsony, volt idő, mikor Losonc, és lehet, hogy holnap Prága .. Z' 34 3 Az irodalmi élet sporadizáltsága és centrumkereső bizonytalansága az első években egyenes következménye volt annak a heterogén állapotnak, amely az anyatestétől és területi s nemzeti centrumaitól elszakadt néptöredéket földrajzi, néprajzi és kulturális tekintetben jellemezte. Később - mikor az új helyzet, illetve annak fokozatos tudatosítása a heterogén néptöredékből már közös történelmi tudattal bíró kisebbséget formált - a politikai és osztálymegosztottság bonyolultsága akadályozta meg, hogy legalább viszonylagosan egységes szellemi s irodalmi élet alakulhasson ki. 120
