Tuczel Lajos: Két kor mezsgyéjén – A magyar irodalom fejlődési feltételei és problémái Csehszlovákiában 1918 és 1938 között

V. Az irodalmi élet kialakulásának sajátos körülményei

törése« tehát nem sikerült - állapítja meg csalódottan Kemény Gábor. - A sikertelenség oka a kiadott művek laikus összeválo­gatásán túl, a magyarországi társadalom szalmaláng-lelkesedésé­ben is rejlett, mely a kisebbségi sorozat megvásárlásával egyszer és mindenkorra szóló karitatív »hazafias« missziót vélt teljesí­teni, és nem egy sajátos magyar életforma művészetének köteles támogatását." 32 1 A könyvkiadás megoldatlanságában az olvasóközönség kö­zönyének és szervezetlenségének is része volt. Lelkes és áldozat­kész közönséget csak egyszer, s akkor is csak átmenetileg sike­rült toboroznia a Kazinczy Társaságnak. A szélesebb tömege­ket, különösen az ipari és mezőgazdasági munkásokat, szociális helyzetük fosztotta meg attól, hogy az irodalmi termés fogyasz­tóivá, olvasókká váljanak. A tehetősebb parasztság és kispolgár­ság minimális igényeit és lehetőségeit nagymértékben az üzleti tekintetben is meglepően rugalmas klerikális könyvkiadás 322 fölözte le. A Borsody István által óhajtott „olvasói elit" a kö­zéposztályon belül sem alakult ki. „Nívós olvasóközönségünk alig van, komoly olvasószámba úgyszólván csak az íróink vagy az irodalommal foglalkozó embereink jöhetnek - panaszkodik Borsody. - Pedig az irodalmi elit működése az olvasótól függ: az író az olvasóban talál visszhangra, csak általa terjesztheti né­zeteit, ízlését, felismeréseit és szándékait. Az irodalom színvo­nalát az író csak az olvasóelittel karöltve tarthatja fenn: azok­kal, akik jó példával járnak elöl és nevelik a többieket." 32 3 Borsody exkluzíván finom, nosztalgikus elképzeléseivel szem­ben az írók és olvasók kapcsolatát az az avatag patriarkalizmus jellemezte, amelyről egy cikkében Tamás Lajos írt: „A könyv­vásárlás nálunk még most is inkább a barátság és a gyűjtőívvel való házalás alapján történik, nem pedig az üzletekben, melyek­nek polcain szerényen és beporosodva húzódik meg a szlovensz­kói könyv. Ennek a patriarkalizmusában szomorú és lehan­goló kornak a levegőjét érezzük az önálló szlovenszkói irodalom kialakulásának tizennyolcadik esztendejében." 32 4 Az olvasóközönségtől elhanyagolt, abnormális kiadási ne­hézségekkel birkózó s gyengén vagy sehogy se honorált cseh­szlovákiai magyar író anyagi viszonyai rendkívül kedvezőtlenek voltak. „Nekünk itt anyagi jólétet semmilyen erre hivatott véde­116

Next

/
Oldalképek
Tartalom