Tuczel Lajos: Két kor mezsgyéjén – A magyar irodalom fejlődési feltételei és problémái Csehszlovákiában 1918 és 1938 között
V. Az irodalmi élet kialakulásának sajátos körülményei
kezési módunk biztosítani nem tud, mert eddig még a legszükségesebb életlehetőséget sem biztosította" - írja Darkó István. 32 5 Darkó az írók siralmas anyagi helyzetére többször is rámutatott. Abban a hozzászólásában, amelyet az Új Munkának a Masaryk magyar kultúralapítványáról rendezett ankétjára írt, azt javasolja, hogy az alapítvány kamatait - melyek szerinte évi 50-60 ezer koronára rúgnak majd - feltétlenül az írók, tudósok és művészek egzisztenciális megsegítésére kell fordítani, mert közöttük - s éppen a legtehetségesebbek között elképesztő nyomor uralkodik. A magyar írók és irodalmi intézmények azokból az állami segélyekből - évenként kiosztásra kerülő állami díjakból, rendszeres vagy alkalmi szubvenciókból és ösztöndíjakból -, amelyeket a polgári csehszlovák állam az irodalomnak nyújtott, sokáig egyáltalában nem, s később is csak kivételesen részesültek. A Masaryk Akadémia elnöksége 1933-ban az illetékes kormányhatóságoknál közbenjárt abban az ügyben, hogy az évenkénti aktuális állami díjak elosztásánál a magyar írókkal és művészekkel is számoljanak. 32 6 Ennek a jogos igénynek érdemi meghallgatására csak 1937-ben került sor, amikor a Magyar Demokrata Írókor vezetői (Győry, Vozári) interveniáltak Hodža miniszterelnöknél. 32 7 Ekkor először és utoljára csehszlovákiai magyar író is kapott a polgári Csehszlovákiától állami díjat. A jutalmazott személynek - Darkó Istvánnak - kiválasztása igen szerencsés volt, mert az ő tehetségét és a kisebbségi irodalom érdekében végzett fáradhatatlan munkásságát az egész irodalmi közvélemény elismerte. 32 8 Amíg nem került csődbe, a Masaryk Akadémia is osztott díjakat és segélyeket. A legelső pénzsegélyt (1000 koronát) Antal Sándor javaslatára a nyomorgó Szabó Béla kapta. Az első díjosztás az irodalmi közvéleményben és a sajtóban hatalmas vihart kavart fel. 32 9 A belső embereket kivéve a keresztényszocialistáktól a kommunistákig midenki kifogásolta, hogy a tízezer koronás nagydíjat a Masaryk Akadémia elnökének, dr. Orbán Gábor nyelvésznek adták. „Nem okos, nem igazságos, nem gazdaságos, nem termékenyítő, sőt még csak nem is ildomos az a határozat, amellyel a Társaság elnökének, tehát legfőbb funkcionáriusának, legelöl ülő legelső tagjának adta a legelső 117 /
