Tuczel Lajos: Két kor mezsgyéjén – A magyar irodalom fejlődési feltételei és problémái Csehszlovákiában 1918 és 1938 között
V. Az irodalmi élet kialakulásának sajátos körülményei
a Magyar Figyelő Útra kél a szlovenszkói magyar könyv című szerkesztőségi közleményében 1935-ben. - Egyelőre 12 kötetből álló sorozat van sajtó alatt, de már az előkészítés munkálataiban vannak a további sorozatok kötetei is." 30 4 A hivatalos lap által beharangozott nagyszabású könyvkiadási tervet és az annak megvalósítására tett előzetes intézkedések hírét 30 5 az írók örömmel fogadták, annak ellenére, hogy nagy részük a Masaryk Akadémia vezetőségével és szellemével szemben ellenszenvet vagy bizalmatlanságot érzett. „Három meddő esztendő után eljutott végre (a Masaryk Akadémia) ahhoz a felismeréshez, hogy létjogosultságát csak egy céltudatos kiadói munka igazolhatja" - állapította meg kritikával elegyített elismeréssel Egri Viktor 30 6 Sajnos a Masaryk Akadémia ezúttal sem tudta igazolni létjogosultságát, és sok más szép és nagy lehetőség elfecsérlése után a könyvkiadási tervét is zátonyra vitte. A rendszeres és folyamatos kiadás nagyhangú ígéretéből még az első induló sorozat is csak félig realizálódott (a tervezett 12 kötetből 6 jelent meg). Még rosszabb sorsra - a teljes vagy majdnem teljes meghiúsulásra - jutottak azok a szintén hosszú lejáratúnak meghirdetett könyvsorozatok, amelyeket a Társaság két másik osztálya (a művészeti és tudományos) tervezett. 30 7 A Tátra Könyvkiadónak és hasonló nevű folyóiratának létrehozásáról Gömöry János a következőket írja: „A Tátra cég úgy jött létre (1937 elején), hogy Molnár Jenő pozsonyi könyvkereskedő vállalta annak finanszírozását, amint mondotta: saját vagyonából. Valószínű azonban, hogy Molnár csak cégér volt, s mögötte valamelyik budapesti könyvkiadó részvénytársasága állott. 30 8 A Tátra cég Tátra névvel folyóiratot is indított. Molnár szerkesztőül Tamás Mihályt, lektoroknak Schubert Tódort, Staud Gábort és engem kért fel. Mi e tisztségeket csak azzal a feltétellel fogadtuk el, ha a Tátra az írók folyóirata lesz." 30 9 A házi folyóirat első számában közölt kiadói programból az tűnik ki, hogy az új kiadó anyagilag megalapozott, liberális szellemű kiadói tervét - a Kazinczy Szövetkezettel ellentétben - kizárólag a csehszlovákiai magyar írók alkotásaira akarja alapozni: „Az íróink érvényesüléséhez szükséges szabad légkört kívánunk... Nem budapesti írókkal akarjuk a kiadóvállalatun8 113
