Tuczel Lajos: Két kor mezsgyéjén – A magyar irodalom fejlődési feltételei és problémái Csehszlovákiában 1918 és 1938 között
V. Az irodalmi élet kialakulásának sajátos körülményei
A magántőkések segítségével 1927-ben létrehozott IKVÁ-ra melynek szellemi vezetője Barta Lajos volt - az irodalmi közvélemény élénk várakozással tekintett, de ez a reményteljes vállalkozás az érdekelt tőkések ingadozása következtében nem sokkal az első könyvsorozat kiadása után megfeneklett. 30 0 A Renaissance-ról és érdekes próbálkozásáról Fábry Zoltán a következőket írja: „Mi.volt a Renaissance? Egy kassai kultúregylet, amely előadásokat rendezett, és Renaissance-könyvtár címen egy füzetsorozattal próbálkozott. E füzetnyi könyvek — az új szedés nyomdai költségeit megtakarítván - egy-egy írónak a Kassai Naplóban már e célból könyvszerűen szedett verseit, novelláit hozták." 30 1 Az 1928-ban elindított első és egyben utolsó (s így is csak csonkán megvalósult) sorozatban József Attilától is tervbe vettek egy versesfüzetet; sajnos ezt a Tüzek éneke címen hirdetett füzetecskét már nem tudták kiadni; de egy alkalmi és pontatlan bibliográfus az általa készített részleges lírai bibliográfiában megjelent kiadványként tüntette fel. 30 2 A harmincas években is volt néhány szórványos vagy rövid életű kisebb kapacitású könyvkiadási vállalkozás. Ezek közé sorolhatjuk például Az Űt Kiskönyvtárát, melynek keretében többek között Szilágyi András Idő katonái című regénye, a Balogh Edgár és Fábry által szerkesztett Barna könyv látott napvilágot - és Fábry Az éhség legendája jelent volna meg, ha el nem kobozzák. Bányai Pál Fakó földek című regényét egy Humanitas nevű kiadó adta ki. (Csanda Sándor szerint ez „egy mecénás társaság fedőneve volt".) 30 3 Néhány esetben a Magyar Minerva folyóirat is fellépett kiadóként; Tamás Lajos egyik verseskötetét (Fonal mentén, 1932) és Marék Antal regényét (Zsákucca) például ez jelentette meg. Intézményes, rendszeres és átfogó jellegű kiadói programot a harmincas években két intézmény tűzött ki: a Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság (röviden: Masaryk Akadémia) és a Tátra Könyv-, Lapkiadó és Könyvkereskedelmi Részvénytársaság (röviden: Tátra). „A Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság elhatározta, hogy megteremti a független csehszlovákiai magyar irodalom feltételeit azzal, hogy a szlovenszkói íróknak megadja a lehetőséget, hogy dolgozzanak - olvassuk 112
