Bábi Tibor: Keresek valakit

Könny a mikroszkóp alatt - Első könyv

Reccsen a padló, az elárvult ágy, a szekrény. A kisasztalon bánatában megpattant a szomorú váza. Tétován tapogat s megáll a béna óramutató, csillog a dermedt számlap, mint a befagyott tó. Fényes arcával falnak fordult szemérmes tükre. VI A láthatár fölé ágaskodott a templom — isten fekete koporsója. Egy ezeréves porladó falu aludt el mindörökre súlyos és tömör árnyékában, mely ezer éven át csak növekedett, mint alkonyatkor a dombok árnya. Elnyelte minden ősöm, apám, anyám se menekült, én vajon merre fussak most? Nézem az alacsony eget, a keréknyomokkal felszántott utakat, és nincs is kedvem menekülni. Elér egy nap az árnyék, rám zuhan, összezúz, felőröl, 86

Next

/
Oldalképek
Tartalom