Sziklay Ferenc (szerk.): Kazinczy Évkönyv 1898-1928 (Košice. Kazinczy, [1928])
Dr. Alapy Gyula: Kisebbségi irodalmunk tiz éve és ennek könyvészete
AL AP Y GYULA: KISEBBSÉGI IRODALMUNK TIZ ÉVE (1919—1928) ÉS ENNEK KONYVÉSZETE A történelmi Magyarország részekre darabolása a magyarság egészét éppen ugy, mint részeit, kulturális téren is teljesen uj feladatok elé állította. A történelmi hagyomány hivei azt vallják, hogy a kultura, mely nemzeti erők együttműködésének eredménye, feloszthatatlan és szétválaszthatatlan. Ugyanez az elmélet vonatkoztatható az irodalomra is, mely szintén egységet alkot s amint a nemzeti lélek, amelynek kifejezője az irodalom, fel nem darabolható, épen igy az irodalom integritása is kétségtelen s ha ennek ellenére szlovenszkói, vajdasági és erdélyi irodalomról beszélnek, ez csupán földrajzi meghatározása a magyar nemzeti irodalom egy-egy integráns alkotórészének. Az alábbiakban tehát kerülni fogjuk a szlovenszkói irodalom megjelölést, hiszen ugyanakkor külön ruszinszkói irodalomról is kellene beszélnünk, már pedig erről uj állami és politikai elhatárolásunk mellett sem volt szó sohasem. 1919. év első napjaiban egymillió lelket meghaladó magyar nemzeti kisebbséget alkotott a történelem kényszere, melynek sem előidézésébe, sem megakadályozásába be nem folyhattunk. A Szlovenszkó és Ruszinszkó területén akkor itt élő magyarság egymilliót meghaladó lélekszámával pontosan a számtani felét alkotta az ezen területen élő szlovákságnak. Ez a magyarság Szlovenszkó déli részén Pozsonytól Kőrösmezőig terjedő sávon részint zárt nyelvi tömbökben, részben pedig északra, különösen a városokban 171
