Sziklay Ferenc (szerk.): Kazinczy Évkönyv 1898-1928 (Košice. Kazinczy, [1928])

N. Jaczkó Olga: Gombák a tölgy alatt

N. JACZKÓ OLGA: GOMBÁK A TÖLGY ALATT i. A hagyományosan fitosorru szobalány gajdolva vitte vissza a megrakott tálcát a tálaióba. — Lallala... Uj torony a cifra palotán! A házvezetőnő —• hosszú évek fáradságos majom* munkájának eredményeképpen minden mozdulatában sikerült arisztokrata-utánzat — belekukkant a tálba, melynek kihűlt levében mint régi emlékek a közöny tengerén, finom hus és zöldségszeletek úszkáltak. — Persze, hogy uj szeszély, ha már a becsinált sem kell! Mert eddig a méltóságos ur szeszélyeinek tekervényes épületén a csirkebecsinált volt a csúcspont, minden időszakban evvel kellett kezdődnie a villásreggelinek. S hogy ma már ez sem izlett, annak a jele, hogy nagyon ingerült az öregúrReggel kilovagolt a vendégével és kellő távolból mutatta meg neki parkjának gyönyörű, szabályos egészét. A vendégnek kedve támadt közelebb lovagolni és rögtön feltűnt neki a Csoba Janku kis portája, mely rőzsesövényével nekivetette magát az uribirtok diszes keramitfalának és vakmerő beszögelésével behorpasztotta a különben szabályos hatszög egyik csúcsát. A vendég drasztikus hasonlattal liivta fel erre a báró figyelmét. — Miért nem kapartatod le erről a remekműről azt a kis légypiszkot? Könnyű szavaival veszedelmes háborgást vert fel ,a Barsay báró látszólagos nyugalma alatt- Régi keserű99 T