Sziklay Ferenc (szerk.): Kazinczy Évkönyv 1898-1928 (Košice. Kazinczy, [1928])

N. Jaczkó Olga: Gombák a tölgy alatt

sége volt az az apró porta, állandóan bosszantotta, mióta csak átvette a birtokot és egyéni izlése szerint alakitotta át az egész környéket. De nem lehetett olyan könnyen levakarni azt a foltot! A báró valamelyik dédapja ajándékozta a kis telket a Csoba Janku őseinek hű szolgálatukért, az ajándékozó levél ott sárgult tisztjei által nyilvántartva az uradalmi levéltárban. Igaz, Csobáéknál nem volt meg a másodpéldánya, ők jobban biztak az uri becsületben a ládafiában őrzött papirosnál. Barsaynak annyira a vérébe szívta magát az a csekélység, hogy idővel tág gyülölelté fajult az egész falu iránt. A túlfeszített idegzetű, a modern kultura radikális kisülésein élő ember gyűlöletévé a konzervatív, lassú tempójú, őstermészetes élet ellen. Most ismét elöntötte ennek a gyűlöletnek kifakadása, áthajolt az erkélyen és élesen sziszegte, mintha ártó injekciót akarna adni a falunak: — Utálat, semmit sem adsz nekem, hiába tolom magam fölötted az élet javába s hiába akarlak magammal emelni! Mit érnek az én oszlopaim, tág, sima utaim? Oszlopaimon nem gyújtasz villanylángot, széles utamon nem berregsz motorral! Nem rohansz, nem feszülsz, lomhán nyekeregsz, bocskor és ökörnyomot lódítva útjaim porába. Bűzös, undorító hulla vagy, minden folyamatod a rothadás, melynek nedvéből döglegyek élnek! Egyikük a tulajdon testemre tapadt és megfertőzte mindörökre! ... Akkor küldte vissza érintetlenül a báró a csirkebecsináltat, délután pedig telefonált a járásközpontba, hogy szálljanak ki az urak, valami apró-cseprő birtokügynek elintézése végett... Csengett a telefon, a villanyláng mohón nyeldeste a finom, zöldes homályt, amit a lombos hársak teste árnyékolt be az ablakon. A cselédség a nagy folyosón, az orkesztrion zenéje mellett mulatott. A várdomb alatt pedig halkan élt a falu. Élt, természetesen, szabályosan, mint az Isten szive. Most alkonyodott, a központ felé lüktetett vissza a sok irányba szétfolyt élet. A felhányt teher alatt csöndesen nyögött 100