Sziklay Ferenc (szerk.): Kazinczy Évkönyv 1898-1928 (Košice. Kazinczy, [1928])

Darvas János: Ős-Teng és Ogur-Teng

— Nagyon nagy kár, hogy höseposzaink alkotói, Vörösmarty és Arany a Cornides-féle iráni dualista mitológia utánzásával próbálták rekonstruálni az ős­magyar hitregevilágot s Aranyosrákosi Székely Sándor mondvacsinált Hadurát és a perzsa Ahrimán mását, Ármányt tették meg ős-magyar pogány istennek. Illendő volna, hogy az ősi pogány magyar hitregevilág romjai alól mentsük ki az ezeréves feledésből Ös-Teng és Ogur­Teng nevét. — Ős-Teng és Ogur-Teng nem jelenti a vallási dua­lizmust, az iráni kettős-istenségi rendszert. A pogány­kori Is-Ten (Isten) és a pogánykori Urdung (Ördög) között nincs harc, nincs ellentét. Az első az egyetemes teremtő atyaisten, akinek jelképe a világ kormánypál­cája, a másik a sajátos nemzeti harcos isten, kinek jel­képe a kard- Kettőjük viszonya akár az atya és a fiu viszonya is lehetett. — Helyezzük őket vissza az ősi pogány hitrege­világ istenhegyére s adjuk vissza az ősmagyaroknak régelfelejtett egykori isteneiket. f 96

Next

/
Oldalképek
Tartalom