Sziklay Ferenc (szerk.): Kazinczy Évkönyv 1898-1928 (Košice. Kazinczy, [1928])

Tichy Kálmán: Világot átfogó erő

érti meg a' Publicum a' dolgot, — hogy 55 ezer a' bevétel, azt látja, de hogy mire adatik ki, nem értheti meg. Többire valódi nagyrabecsüléssel vagyok készköteles szolgája G. Dessewffy Emil. — Öcsém, micsoda boldogság volt ez akkor, át tudjátok-e ti azt ma érezni? Mikor az Akadémiát építettük! A szivünk vére, az örömkönnyeink hullottak bele a vakolatba. És a sötét absolutizmus vasbéklyóival kezünkön —. meg tudtuk csinálni! Ez a levéliró volt a lelke, bátor mozgatója, akitől a ma is megszívlelendő mondás származik: „Mi a szellemi téren kiválólag küzdő népnek vagyunk rendelve és azért a magyar Akadémia tagjainak is érezniök kell, mikép ök nemcsak tudósok és irók, hanem egyszersmind a legmagasb magyar szellemi érdekek őrkatonái!" Miért is nem büszkélkedtek ti most ilyen nagy férfiaitokkal s mért nem követitek őket? Az Akadémia nagy elnökét, Pozsony követjét, Eperjes szülöttét, a kassai diákot, aki már tizenhárom éves tacskó korában Cicerót böngészte nagy élvezettel? Im, ez a nagy ember sem sajnálta a fáradságot, hogy ő maga irjon nekem egy hirecskét az Akadémiáról, hogy azzal is megkönnyítse a dolgomat tudván, hogy van elég. Igy szerettük akkor egymást. Vagy mutatok neked egy másik földit, másik szellemóriást és nézd meg, micsoda szerény Írással küldi meg a kért kéziratát. Sok „modern Ön-istenitő titán" tanulhatna tőle: A. Sztregován 1864 Mar. 14-én Tekintetes Szerkesztő Ur! Nagyon kedves lapja számára ide zárva küldök néhány verset, ha használhatja. Azon őszinte tisztelet s becsülés némi kis jeléül szolgáljon ez, mellyel irányában viseltetem, miután azon rám nézve nagyon 34