Sziklay Ferenc (szerk.): Kazinczy Évkönyv 1898-1928 (Košice. Kazinczy, [1928])

Tichy Kálmán: Világot átfogó erő

megtisztelő hirt vettem, hogy lapjában nevemmel találkozni szeretne. Épen e tisztelet s becsülés okozta azt is, hogy eddig semmit sem küldtem önhöz, nem akarván anyaghalmazban-íetrengésének kínjait még én is szaporítani. — Fogadja őszinte tiszteletem nyilatkozatát alázatos szolgája Madách Imre. — Most megint röppenjünk messze idegenbe, hogy újból lásd, hová mindenüvé elgyürüztek az én kis íróasztalomnak ,,lelki rádió-huliámai", amint azt ti most mondani szoktátok: Olasz szerkesztőségi levélpapír, magyar írás: Redazione del giornale Ľ ALLEANZ/l Miiano, li Junius 27-én 1865 Via S. Zeno n. 3. Igen tisztelt szeretett pályatárs, Egy Tatay nevezetű honfitársunk ki nem rég Pesten volt, beszélt kegyeddel a végett, — legalább én megbíztam volt, hogy beszéljen — hogy mikép lehetne módját találni annak, hogy a magyar lapszerkesztők magukat arra az áldozatra birassák, hogy nekem lapjaikat megküldjék. Eleintén megtette mind, azután belefáradott egynehányuk, s azután legnagyobb része, míg végre oda jutottam, hogy 5 hó óta egyetlen egy lapom sem jár; épen csak hébe korba ironiaképen megérkezik egy egy száma a — Vadászlapoknak. Jól tudom mikép szemrehányásokra semmi jogom, de — de meg nem álihatom igazi meglepetésemet 's fájdalmas bámulatomat ki nem fejezni azon közömbösség felett melylyel lapszerkesztőink az egyetlen lap iránt viseltetnek, mely külföldön magyar dolgokkal foglalkozik 's folyvást azokat ismerteti, vagyis helyesebben szólva azokat ismertetni óhajtaná, mert hisz lehetetlen ismertetni oly dolgokat miket magunk sem tudunk. 35