Sziklay Ferenc (szerk.): Kazinczy Évkönyv 1898-1928 (Košice. Kazinczy, [1928])

Dr. Blanár Béla: Rákóczi két kassai utja

Birái ez időben Vass Gáspár, Lukácsik György, Győry Ferenc, Szentmártonyi Imre, Vancsay István. De él még a Caraffa által Eperjesen kivégzett Feja Dávid főbiró emléke is. Rabutin 1706 okt. 1-én elpusztította a külvárosokat s lövetni kezdte a várost, különösen Forgách bástyáját. Három izben rendelt el általános rohamot, de a védőrség a város polgáraival, akik céheik szerint csoportosulva fegyver alatt védték a várfalakat, együttesen, mindannyiszor visszaverte, ugy hogy nagy veszteségei miatt kénytelen volt okt. 13-án az ostromot abbahagyni s elvonulni. A város polgárainak hősies magatartását Rákóczi külön kiemeli s személyesen köszöni meg. 1707 december 5-én országos ülést hirdetett Kassára Rákóczi s ünnepélyes fogadtatására a várőrség, a városi hatóság, a céhek s Kassa minden lakosa teljes szívvel készült. Szalánc felől érkezett a fejedelem szép török lován. Kíséretében a huszárság, Czelder Orbán hajdúi, az udvari talpasok, Lucsánszky karabélyosai, Bercsényi testőrző dragonyosai s körülte a nemes úrfiak. S amerre ment, az ut mentén, az ut mindkét oldalán a nép végtelen tömege, mind látni óhajtja, üdvözölni kivánja szeretett vezérét, nagyságos fejedelmét. A vár kapujánál a főbiró s a tanács fejezik ki hódolatukat, a városban — az egykorú leirások szerint — telve minden ablak, sőt a hazak tetején szorong a nép, az utcákon céhekben tömörülve, zászlóik alatt a polgárok s egy állandó kiáltás, állandó üdvözlés száll az ég felé: Vivat Rákóczi! S a fejedelem a hódolat s végtelen öröm közepette leszáll lováról s első utja a székesegyházba, a kassai dómba vezet, ahol míg kívülről behangzik a föl-fölharsanó „Vivat Rákóczi!", mélyen leborul a Mindenható oltára előtt, itt találja meg lelke nyugalmát s talán érzi, hogy évszázadok multán itt találja meg porhüvelye is a pihenést. 17 2